Több, mint 100 szakdolgozat témavezetése és opponálása után biztosan állíthatom, hogy a hivatkozás az egyik legnagyobb kihívás a szakdolgozók számára. Nem véletlenül döntöttem úgy, hogy egy blogbejegyzésben megpróbálom röviden, de mégis érthetően összefoglalni, hogyan kell megfelelően hivatkozni. Az összefoglaló elolvasását követően – reményeim szerint – sikeresen fogsz hivatkozni az általad fontosnak tartott forrásokra.

A hivatkozások különösen fontos részét képezik a szakdolgozatnak, hiszen a szakdolgozat írása során bizonyítanod kell, hogy önálló szakirodalmi feltárást tudsz végezni és mindezt a hivatkozások megjelölésével tudod bizonyítani az adott elméleti részeknél. A hivatkozások alkalmazása alapvető elvárás, sőt, a szakdolgozati bírálatban az opponensnek és konzulensnek külön szekcióban kell értékelnie, hogy az általad feldolgozott források köre, valamint az alkalmazott hivatkozások megfelelőek-e.

Amennyiben nem megfelelően hivatkozol, akkor a szakdolgozatot a konzulens nem engedi védésre, vagy ha a konzulens mégis jóváhagyja, akkor az opponens is kérheti a szakdolgozat visszavonását. Az elmúlt évek alatt mind konzulensként, mind pedig opponensként is kellett már kérnem szakdolgozat visszavonását, vagyis a megfelelő hivatkozás egy szakdolgozó számára mondhatni „létkérdés”. Azonban nem elrettenteni szeretnélek a szakdolgozat írástól, hanem inkább abban segíteni, hogy a hivatkozásokkal kapcsolatos tipikus hibákat ne kövesd el!

Először is tekintsük át, hogy mi a különbség a törzsszövegben való hivatkozás és az irodalomjegyzékben történő hivatkozás között. Ezt követően bemutatom, hogyan kell a szerzők neveire hivatkozni, mivel itt több szabályt is figyelembe kell venni. Fontos megismerned azt is, hogy milyen különbségek vannak az egyes forrásokra történő hivatkozások között, majd pedig néhány javaslatot szeretnék adni Neked, hogy hogyan érdemes a lábjegyzetet használni hivatkozásként.

Ebben a blogbejegyzésben egyelőre nem foglalkozok azzal, hogy mitől lektorált egy forrás, illetve a kereszthivatkozások témakörével és annak kezelési lehetőségeivel. Várhatóan ezekről később fogok írni.

Hol is kell pontosan hivatkozni?

A témavezetői tevékenységem során több alkalommal is találkoztam olyan esetekkel, amikor a szakdolgozó a dolgozat végén feltüntetett irodalomjegyzékben tüntette fel a feldolgozott forrásokat, azonban a szakdolgozat törzsszövegében ezeket nem jelölte. Ez egy alapvető hiba, hiszen a hivatkozások célja, hogy a bemutatott fejezeteknél jól követhető legyen, hogy az egyes részeket milyen forrásokra építi a szakdolgozó. Vagyis, ha a törzsszövegben a szakdolgozó nem jelöli a forrásokat, akkor ezek nehezen lesznek beazonosíthatók és köthetők a szakirodalmi listában feltüntetett forrásokhoz. Tehát a szakirodalmi feltárás során hivatkoznod kell a forrásokra a törzsszövegben is! Ez esetben a szerző(ke)t és az adott forrás évszámát kell csak feltüntetned. Az alábbi példa ezt jól szemlélteti:

Azokat a forrásokat, amiket a törzsszövegben hivatkoztál, azokat fel kell tüntetned az irodalomjegyzékben is, ami a szakdolgozat végén, az „Összegzést” követően kerül feltüntetésre. Ezek hivatkozását később részletezem.

Fontos szabály viszont, hogy az irodalomjegyzékben feltüntetett forrásokat minden esetben hivatkozni kell legalább egy alkalommal a törzsszövegben, valamint a törzsszövegben jelölt forrásoknak is meg kell jelenniük az irodalomjegyzékben. Ha ennek a szabálynak nem felel meg a szakdolgozat, akkor bármikor az értékelők bármikor kérhetik a szakdolgozat visszavonását a bírálati folyamat során.

 

Szerzők nevei

A szerző(k)re neveire történő hivatkozást érdemes egy kicsit részletesebben is bemutatni, ahol szintén el kell különíteni a törzsszövegben történő hivatkozást, valamint az irodalomjegyzékben történő hivatkozást.

Törzsszövegben történő hivatkozás

A törzsszövegben történő hivatkozást esetén (ahogy az a fenti példában is látszik), elég csak a vezetéknevet és az évszámot jelölni a források esetén. Viszont nem mindegy, hogy hány szerző írta az adott művet, hiszen aszerint kell feltüntetni a szerzőket is. Az alábbi esetek fordulhatnak elő:

• Egy szerző esetén: Annak az egy szerzőnek a vezetékneve szerepel és az évszám
• Két szerző esetén: Annak a két szerzőnek a vezetékneve szerepel gondolatjellel elválasztva és az évszám
• Három vagy több szerző esetén: Az első szerző vezetékneve szerepel, majd fel kell tüntetni, hogy „et al.” vagy „és mtsai”, valamint az évszámot. Ez a többi szerzőtársra/munkatársra egységesen elfogadott jelölési forma annak érdekében, hogy minél kisebb helyet foglaljanak el a szerzők nevei. A biológia és fizika területén nem ritka, hogy egy kutatásban közel százan vettek részt, így az összes szerző feltüntetése a törzsszövegben az adott forrás olvashatóságát rontaná.

Nagyon fontos, hogy a törzsszövegben történő hivatkozás esetén nem kell jelölnöd a keresztnevet, valamint a tudományos fokozatot sem (mint például Dr.).

A törzsszövegben viszont két lehetőséged is van a forrás megjelölésére. Az egyik módszert úgy hívjuk, hogy direkt hivatkozás, a másikat pedig indirekt hivatkozás. A kettő közötti különbséget az alábbi két példa szemlélteti:

• Direkt hivatkozás: Siegel et al. (2003) szerint az egyetemi technológia transzfer résztvevői közül három kulcsszereplőt lehet kiemelni.
• Indirekt hivatkozás: Az egyetemi technológia transzfer résztvevői közül három kulcsszereplőt emelhetünk ki (Siegel et al. 2003).

Habár mindig jó érzés olvasni olyan szakdolgozatokat, ahol a szakdolgozó megfelelően alkalmazza az egyik és másik módszert is, alapszakos szakdolgozók esetén mégis azt javaslom, hogy elsősorban az indirekt hivatkozást alkalmazzák.

Irodalomjegyzékben történő hivatkozás

A törzsszögtől eltérő hivatkozási szabályt kell viszont alkalmazni az irodalomjegyzékben, így tekintsük át, hogy miként érinti ez a szerzők neveit.

Egyrészt az irodalomjegyzékben az összes szerző nevét fel kell tüntetni, vagyis az „et al.” vagy „mtsai” rövidítéseket itt nem lehet alkalmazni. Másrészt – a törzsszövegtől eltérően – az irodalomjegyzékben fel kell tüntetni a keresztneveket, ugyanakkor azokat csak rövidítve, ahogy a következő példák is mutatják: „Kovács A.” vagy „Smith, P.”

Az előző példa alapján az is látszik, hogy külföldi szerzők esetén vesszővel szoktuk elválasztani a keresztnevet, amely sorrendben a második lesz a vezetéknév után. A magyar szerzők esetén azért nem alkalmazunk vesszőt, mert a magyar nevekben a vezetéknév eleve elől szerepel. Az alábbi példában ezeket az eseteket szemléltetem:

 

Így kell hivatkozni lektorált forrásokra

A hivatkozás nem minden forrás esetén egységes. Annak érdekében, hogy minél pontosabban tudj egy műre hivatkozni, eltérő hivatkozási formát kell alkalmaznod attól függően, hogy milyen típusú műre hivatkozol. Az alábbiakban összefoglalom, hogy milyen típusú forrásokkal találkozol valószínűleg és ezeket mi alapján tudod felismerni.

Szakkönyvek, az elméleti megalapozás eszközei

Ezek lesznek az egyik legfontosabb források a szakdolgozatod megírása során. A szakkönyvek célja, hogy az elméleti áttekintés során bemutasd azt az elméleti témakört, amire a szakdolgozatod megírását is alapozod. Mi alapján tudod felismerni a szakkönyveket?

• Viszonylag hosszú a terjedelme. Minimum 100-200 oldal, de akár 800-1.000 oldalas is lehet.
• Egy vagy több szerzője van, viszont nincs szerkesztő (ez a kötet esetén lesz később fontos kritérium).
• A könyv elején van kiadóra és helyszínre való utalás: például „JATE Press, Szeged”.
• Összességében egy könyv benyomását kelti, amikor kezedbe veszed 🙂

Ha sikerült beazonosítanod, hogy az adott forrás egy szakkönyv, akkor az alábbi általános „képlettel” írható le, hogyan is kell hivatkozni rá:

Néhány példa:

Törőcsik M. (2017): Fogyasztói magatartás – Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest

Malhotra, N. K. – Simon J. (2009): Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó, Budapest

 

Amire a fentiek alapján figyelni kell, ha szakkönyvre hivatkozol:

• A szerzőre történő hivatkozás megegyezik az általános szerző(k)re vonatkozó elvárásokkal
• Az évszám megjelölése szintén az általános szabályokat követi
• A szakkönyv címe dőlten szerepel (ez eltér például a folyóiratok vagy kötetek esetén alkalmazott szabálytól).
• A szakkönyv címét követően a kiadó és a kiadás helye kerül feltüntetésre, vesszővel elválasztva.
• Nem kell oldalszámot megjelölnöd!

 

Kötetek, különlegesebb tanulmányok és nézőpontok bemutatására

A kötetek egy speciális kategóriát képviselnek és a tapasztalatom szerint nagyon sokan elrontják a hivatkozást ennél a forrástípusnál. Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért probléma, ha szakkönyvként hivatkozunk egy kötetre, nézzük is meg, hogy mi a célja egy kötetnek.

Egy kötetet általában egy adott témához kapcsolódóan készítenek, amely gyakran különböző szemszögből közelíti meg az adott témát. Több fejezettel rendelkezik és a legfontosabb különbség a szakkönyvhöz képest, hogy ezeket a fejezetek különböző szerzők írják meg. Ezeket a fejezeteket és egyben a kötetet a szerkesztő szerkeszti, aki ténylegesen nem vett részt az egyes fejezetek megírásában, viszont azt szakmailag véleményezi, hogy a kötetben megjelenő fejezetek egységesek legyenek és szakmailag helytállóak.  Abban az esetben, ha a hivatkozások között szakkönyvként hivatkoznál egy ilyen műre, akkor nagy valószínűséggel nem jelenne meg a hivatkozásban annak a fejezetnek a szerzője (és a fejezet címe), akinél olvastál a szakdolgozatod szempontjából releváns tartalmat.

A fentiek alapján látszik, hogy egy kötet esetén fontos az adott fejezet és az adott fejezet szerzőjének feltüntetése. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a befoglaló művet, a kötetet minél könnyebben lehessen azonosítani, fontos magának a kötetnek is a megjelölése. Ennek megfelelően, a kötetekben olvasható fejezetekre a következőképpen kell hivatkoznod:

Amire a fentiek alapján figyelni kell, ha kötetben megjelent fejezetre hivatkozol:

• A szerzőre történő hivatkozás megegyezik az általános szerző(k)re vonatkozó elvárásokkal
• Az évszám megjelölése szintén az általános szabályokat követi
• A kötet esetén a kötet címe dőlten szerepel, viszont a hivatkozás elején megjelenő fejezetcím nem szerepel dőlten.
• A szakkönyv címét követően a kiadó és a kiadás helye kerül feltüntetésre, vesszővel elválasztva.
• A kiadóra vonatkozó információk után fel kell tüntetni, hogy a kötetben az adott fejezet mely oldalakon található.

Folyóirat cikkek, az aktuális kutatási eredmények bemutatásához

A folyóiratcikkek hivatkozása elsősorban azért fontos, mert olyan kutatási eredményeket tudsz bemutatni a szakdolgozatodban, amelyeket a terület vezető szakértői ellenőriztek és érdemesnek találtak arra, hogy a széles közvélemény is megismerje azokat.

A tudományos folyóirat cikkeket viszonylag könnyű felismerni, hiszen valamilyen folyóiratban jelennek meg, jellemzően egy absztrakttal kezdődnek (ez egyfajta rövid összefoglalója a cikknek), valamint terjedelmüket tekintve 5-20 oldalasak. Nem szabad összekeverni a tudományos folyóiratcikkeket a magazinokban, sajtóban megjelenő cikkekkel, hiszen azok általában nem tekinthetők lektorált forrásoknak.

A folyóiratcikkekre a következőképpen kell hivatkoznod:

Néhány példa:

Novotny, Á. (2009): Academic Entrepreneurship in Hungary: Can the Bayh-Dole Model of University Technology Transfer Work in an Eastern European Context? Periodica Polytechnica-social and Management Sciences, 16, 2, 1-10

Schartinger, D. – Rammer, C. – Fischer, M. M. – Fröhlich, J. (2002): Knowledge interactions between universities and industry in Austria: Sectoral patterns and determinants. Research Policy, 31, 3, 303-328

 

Ahogy látható, a folyóirat cikkek hivatkozása hasonlít a szakkönyvek hivatkozására, azonban a kiadó és helyszín helyett a folyóirat címét, az évfolyamot és számot, valamint az oldalszámot szükséges feltüntetni.

Amire mindenképpen figyelj:

• A szerzőre történő hivatkozás megegyezik az általános szerző(k)re vonatkozó elvárásokkal
• Az évszám megjelölése szintén az általános szabályokat követi
• A folyóirat cikk címe nem szerepel dőlten, viszont a folyóirat címe igen. Erre próbálj meg úgy emlékezni, hogy mindig a „befoglaló mű” címe szerepel dőlten, ahogyan a kötet esetén is.
• Minden esetben fel kell tüntetni az évfolyamot és a számot. Amennyiben ez nem derül ki a cikkből, akkor keress rá online, mert az adatbázisokban általában mindkét információt feltüntetik, így onnan ki tudod másolni.
• Ne felejtsd el az oldalszámot megjelölni!

 

Konferencia tanulmányok

A konferencia tanulmányok szerepe hasonló a folyóirat cikkekhez, hiszen ilyen tanulmányokban is elsősorban olyan kutatási eredményeket mutatnak be, amelyekkel a szakdolgozatban bemutatott elméleti hátteret lehet színesíteni aktuális kutatási eredményekkel. A konferencia tanulmányokat viszont általában konferencia kötetekben jelenítik meg, így az ilyen tanulmányokra történő hivatkozás a kötetekre vonatkozó hivatkozási szabályokat követi.

 

Előbb-utóbb érdemes a lábjegyzettel is megismerkedni

A fentiek alapján viszont valószínűleg felmerült benned a kérdés, hogy hogyan hivatkozz olyan forrásra, amelyik nem tartozik bele egyik kategóriába sem. Esetleg azért, mert egy nem lektorált forrás (például valamelyik hírportálon megjelent cikk) vagy csak bemutatásként szeretnél használni egy weboldalt, vagy akár egy YouTube videót.

Ez esetben praktikus a lábjegyzetet használni, amely alkalmas bármilyen forrás lehivatkozására. Szeretnélek bátorítani, hogy nyugodtan használj lábjegyzetet és hivatkozz minél többet ezzel a módszerrel, mivel nagyon jól kiegészítheti a törzsszöveget, másrészt jól mutatja, hogy változatosan tudod használni a hivatkozással kapcsolatos eszközöket.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a lábjegyzet esetén is törekedj arra, hogy minél pontosabban hivatkozz az adott tartalomra. Ha például egy YouTube videóra szeretnél hivatkozni, akkor ne csak a linket másold be, hanem ha van jól beazonosítható készítő, akkor annak nevét, a feltöltés időpontja alapján az évszámot, valamint a videó címét. He nem tudod jól beazonosítani a készítőt, akkor feltüntetheted akár a YouTube csatorna nevét.

Például:

BBC News (2019): What’s going on with China’s economy? Letöltve: 2020. január 4. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=WSfTKWscwdA

Hasonlóan az előző példához, ha egy nem lektorált online megjelent cikket szeretnél hivatkozni, például egy Index vagy HVG cikket, akkor az adott cikk szerzőjét hivatkozd le úgy, mint a folyóirat cikkek esetén, a megjelenés dátuma alapján az évszámot jelöld meg, majd pedig a cikk címét. Ezt követően pedig jelöld, hogy mi volt a letöltés dátuma (ez esetben, amikor megtekintetted), valamint jelöld az online cikk elérhetőségét.

Például:

Portfolio (2020): Letarolják a boltokat az új fizetések, kimondhatják a készpénz halálos ítéletét. Letöltve: 2020. január 4. Forrás: https://www.portfolio.hu/uzlet/20200103/letaroljak-a-boltokat-az-uj-fizetesek-kimondhatjak-a-keszpenz-halalos-iteletet-411433

 

További tippek, tanácsok hivatkozásokkal kapcsolatban

1) Az irodalomjegyzékben mindig ABC sorrendben kell feltüntetni a forrásokat. Az ABC sorrend alapja az első szerző vezetéknevének kezdőbetűje. Ha több olyan forrásod is van, amit ugyanazon szerző írt, akkor pedig évszám szerint kell sorba állítanod a műveket.

2) Abban az esetben, ha ugyanazon szerző az adott évben több tudományos közleménnyel is rendelkezik és ezekre szeretnél hivatkozni, akkor az évszám után szokás „a” és „b” jelölést tenni. Ezzel tudsz utalni arra, hogy a törzsszövegben történt hivatkozás pontosan melyik forrásra vonatkozik.

3) Habár a hivatkozások esetén mindenhol a kötőjeles elválasztást tüntetik fel, mégis gyakran problémát okoz a Word szövegszerkesztőben a kötőjel alkalmazása, mivel írás közben gyakran gondolatjellé alakítja át a szövegszerkesztő. Továbbá problémát okozhatnak azok a szerzők, akik kötőjellel írják a nevüket, így nem egyértelmű az olvasó számára sem, hogy egy vagy két szerzőt jelölsz-e meg. Ennek a problémának a feloldására azt javaslom, hogy a szerzők nevei között mindig gondolatjelet alkalmazz, a gondolatjel előtt és után is legyen szóköz. Viszont ha egy adott szerző kötőjellel írja a vezetéknevét (mert például így házasodott meg), akkor ott kötőjelet alkalmazz és ne legyen szóköz a kötőjel előtt és után sem.

 

Remélem, hogy a fenti bejegyzéssel sikerült jobban megérteni, hogyan is kell helyesen hivatkozni. Nyilván rengeteg kivétellel fogsz találkozni, viszont ha az alapokat sikerült elsajátítani, akkor a kivételekkel kapcsolatban is nagyobb eséllyel tudsz megfelelő döntést hozni. A főszabály viszont hivatkozások esetén, hogy következetes legyél és ugyanazokat a szabályokat alkalmazd a szakdolgozat teljes egészében.