Szakdolgozatírás és egyeztetés a témavezetővel 13+1 lépésben

Nagy valószínűséggel még szakdolgozatírás előtt állsz – hiszen azért kezdted el olvasni ezt a bejegyzést 😊 – és fogalmad sincs, hogy hol is kezdd el… Ezzel a bejegyzéssel abban próbálok segíteni, hogy átlásd a szakdolgozatírás főbb mérföldköveit és jobban tudd ütemezni a szakdolgozat elkészítését, hiszen így több időd marad kikapcsolódni, pároddal találkozni és barátaiddal szórakozni.

Kezdjük azzal, hogy szakdolgozatot nem lehet megírni néhány hét alatt. Tudom, vannak különböző városi legendák, hogy egyesek három nap alatt írták meg a szakdolgozatukat, de egyrészt azok valószínűleg olyanok is lettek, valamint biztos vagyok abban, hogy Te a világ legjobb szakdolgozatát szeretnéd megírni… Legalábbis erre törekszel (bízzunk benne) 😊

Azt tapasztalom, hogy a felsőoktatásban gyakran nincsenek kialakult folyamatok a szakdolgozatírásra vonatkozóan, gyakorlatilag a témavezető és szakdolgozó egyénileg egyeztet, hogy milyen ütemezéssel és milyen lépésekben készül el a szakdolgozat. Nyilván ez sok szempontból előnyös lehet a szakdolgozónak, ugyanakkor hidd el, hogy sokat tud segíteni egy általános ütemezés és folyamatleírás. Az alábbiakban az általam javasolt ütemezést / folyamatleírást mutatom be röviden. Ettől természetesen el lehet térni, de mindenképp jó kiindulópont lehet. Továbbá az egyes szakaszoknál jelzett időtartamokat az eddigi tapasztalataim alapján határoztam meg. Az eddig több, mint 100-120 szakdolgozó alapján már viszonylag jó közelítéssel tudom megbecsülni, hogy körülbelül mennyi időt vesz igénybe az egyes feladatok, szakaszok elvégzése 😊

 

A 13+1 lépés, amit mindig tarts szem előtt

Ha átnézed az alábbi lépéseket, akkor rá fogsz csodálkozni, hogy hát ezek magától értetődőek, mi ebben az „innováció”?! Valóban, első ránézésre mindenki ezeket a lépéseket határozná meg, mégis rengeteg szakdolgozói kérdéssel találkozok, hogy akkor „mi lesz a következő lépés”, „mik lesznek a feladatok”, stb. A biztonság kedvéért vegyük is akkor tételesen sorra a szakdolgozatírás és témavezetővel való egyeztetés lépéseit.

 

Téma meghatározása és szakirodalom feltárása

Téma meghatározása nélkül nem lehet szakdolgozatot írni, így erre is fordíts kiemelt figyelmet. Ebben majd a témavezető fog segíteni. Ne aggódj, ha tanácstalan vagy, míg Neked ez az első szakdolgozatod, így teljesen érthető a bizonytalanságod, viszont a témavezető feladata és szerepe pontosan az, hogy ezekben a kezdeti lépésekben segítsen.

1. Konzultáció – Első személyes egyeztetés

Ez az első alkalom, amikor a témavezetőddel a témádról egyeztetsz. Ez esetben nem szükséges különösebben készülnöd, azonban minden témavezető örül, ha olvastál már cikkeket a témában. Amit mindenképp át kell beszélnetek, hogy mi a személyes motivációd, miért az adott témavezetőhöz jelentkeztél (biztos kíváncsi rá) és hogyan illeszkedik a szakdolgozat a személyes karrierterveidhez.

Ezen a konzultáción meg kell győznöd a témavezetőt arról, hogy nagyon szeretnéd megírni a szakdolgozatot és motivált vagy. Azt szoktam mondani a saját szakdolgozóimnak, hogy a leadási határidő előtt 3-4 nappal, amikor még nincs kész a szakdolgozat, akkor nem nekem kell hajnali 2-3 órakor is ott ülni és írni, hanem nekik. Ha nem szeretik a szakdolgozatuk témáját, akkor életük legrosszabb éjszakáinak néznek elébe. Ha pedig motiváltak, akkor kifejezetten élvezni fogják szakmailag a szakdolgozatírás utolsó napjait.

 

2. „Olvasgatás” a témában

Az első konzultációt követően mindenképp el kell kezdened olvasni a témában. Nem a témavezetőd miatt, hanem elsősorban magad miatt. Tudom, senki sem szeret olvasni (tisztelet a kivételnek), de enélkül nehezen fogsz tudni megírni egy szakdolgozatot. Hol tudsz találni szakirodalmat? Javaslom, hogy fusd át azt a blogbejegyzésemet, amelyben különböző online elérhető adatbázisokat mutattam be. Ezek nagy segítségre lesznek a források gyűjtésekor.

Javaslom, hogy keress 5 olyan lektorált folyóiratcikket, amelyekben primer kutatást mutatnak be a szerzők. Ezeket dolgozd fel és mutasd be (akár prezentáció formájában is) a témavezetődnek. Ez alapján látni fogja, hogy milyen kutatások iránt érdeklődsz és tovább tudjátok pontosítani a témát. Ha ezzel a szakasszal megvagy, akkor mindenképp kérj időpontot konzultációra a témavezetődtől.

IDŐTARTAM: 4-10 hét

FELADAT: keress 5 olyan cikket, ami kifejezetten megtetszett a témában és dolgozd fel azokat

 

3. Konzultáció – Téma pontosítása és beszámoló az olvasott cikkekről

Ha sikerült időpontot egyeztetned a témavezetőddel, akkor célszerű megosztanod vele a véleményedet, tapasztalataidat az általad olvasott cikkekről. Ennél a pontnál már tud segíteni abban, hogy az érdeklődési körödnek megfelelően lehatároljátok a témát és tovább tudj lépni érdemben a szakdolgozat írásának előkészítésében. Ezen a konzultáción mindenképp határozzátok meg a főbb fejezeteit a szakirodalmi áttekintésnek, továbbá néhány témakört az egyes fejezeteken belül, amit ki szeretnél dolgozni.

 

4. Szakdolgozó vázlatot készít a szakirodalom alapján

Miután meghatároztátok a témavezetőddel, hogy milyen főbb fejezetek és témakörök jelennek meg a szakdolgozatodban, akkor érdemes először egy vázlatot készítened, mielőtt még a nagy lendületben belevágnál a szakdolgozat írásába. Ez a vázlat viszont ne csak a fejezet és alfejezet címeket tartalmazza, hanem minden alfejezetnél jelezd a témavezetődnek, hogy mely forrásokból kívánsz dolgozni, valamint 3-4 sorban írd le, hogy miről fog szólni az adott alfejezet, miért tartod fontosnak, hogy bemutasd. A megjelölt források alapján a témavezetőd esetleg tud ajánlani további forrásokat is.

IDŐTARTAM: 2-4 hét

FELADAT: Vázlat készítése, amelyben jelölöd a fejezeteket, alfejezeteket, valamint alfejezetenként a tervezett forrásokat és 3-4 sorban bemutatod az adott alfejezetet.

 

5. Konzultáció a vázlatról

A vázlatot nemcsak magadnak írod, de a témavezető számára is jól mutatja, hogy mennyire sikerült elmélyülnöd a témában. Mindenképp konzultáljatok a témavezetőddel a vázlatról, hiszen ez alapján fog tudni segíteni, esetleg további tippeket adni. Ha ezt nem egyezteted vele, akkor lehet, hogy feleslegesen dolgozol a szakirodalmi feltárással, hiszen rossz úton fogsz haladni. Ha sikerült megegyeznetek a vázlatban, akkor utána indulhat a részletes irodalmi feldolgozás 😊

 

6. Szakirodalmi feltárás elkészítése

A vázlat alapján szakdolgozóként el kell tudnod készíteni a szakirodalmi feltárást. Talán ez lesz a legnehezebb része a szakdolgozatnak, legalábbis erről szoktak a saját szakdolgozóim panaszkodni. Ne hagyd, hogy kedvedet szegjék a kezdeti nehézségek, ez is olyan, mint minden más: kicsit bele kell rázódni, utána menni fog 😊 Legalábbis eddig még minden szakdolgozómnak sikerült elkészítenie.

Arra viszont figyelj, hogy a szakirodalmi feltárást úgy küldd át a témavezetődnek, hogy egyrészt a törzsszövegben folyamatosan hivatkozol – ráadásul helyesen – az általad feldolgozott forrásokra, továbbá az átküldött szakirodalmi áttekintés már tartalmazza az irodalomlistát a dolgozat végén. Ennek hiányában – én például – nem tudom megfelelően értékelni az irodalmi feldolgozást. Arról viszont, hogy hogyan is kell helyesen hivatkozni, egy szakirodalmi hivatkozások bemutatását részletező blogbejegyzésben korábban már írtam.

IDŐTARTAM: 4-10 hét

FELADAT: kb. 18-20 oldalas szakirodalmi feltárás elkészítése, amely 2-3 fejezetből áll

 

 

Kutatás elkészítése

Ha már eddig eljutottál, akkor a szakdolgozatírás nehezebb részén már túl vagy… legalábbis én az irodalmi feldolgozást kedveltem legkevésbé 😊 Most jön az igazán izgalmas rész, hiszen a saját kutatásodat kell elkészítened. Kezdjük is az első és legfontosabb lépéssel.

 

7. Konzultáció (hipotézisek és kutatás előkészítése)

Ha a szakirodalmi feldolgozással kb. 80-90%-ban kész vagy, akkor kérj személyes konzultációt a témavezetődtől. Ezen a konzultációt kizárólag a kutatásra koncentráljatok, már ne a szakirodalmi feldolgozás legyen a fő téma. Kérd meg a témavezetődet, hogy kérdőíves kutatás esetén segítsen jobban megérteni, hogyan kell hipotézist megfogalmazni, kvalitatív (mélyinterjú, fókuszcsoport, stb.) kutatás esetén pedig előfeltételezéseket. Természetesen más módszerekkel is elkészítheted a kutatásodat, nyilván itt erről kell mindenképp egyeztetnetek. A továbbiakban úgy mutatom be a lépéseket, mintha egy kérdőíves kutatást készítenél szakdolgozóként, ugyanakkor más módszer alapján is hasonló lépéseket kell végezned.

 

8. Szakdolgozó elkészíti a hipotéziseket és kérdéseket

Ez egy nagyon fontos pont és rengeteg „rossz gyakorlattal” találkozom. Nézzük is meg, hogy mi szokott lenni a probléma:

Legtöbb esetben az történik, hogy a szakdolgozó és témavezető érdemben nem tudnak egyeztetni, a szakdolgozó elkészít egy kérdőívet, amit pedig jóváhagy a témavezető. A szakdolgozó elkészíti az adatfelvételt, elkezdi az elemzést és ilyenkor jut eszébe, hogy kellenének hipotézisek, amelyeket utólag kezd el megfogalmazni… Ennek pont fordítva kellene történnie: először a hipotézisek, utána pedig a kérdések. Ennél a szakasznál a szakdolgozó feladata, hogy írjon 4-6 hipotézist, valamint a hipotézisekhez kapcsolódó kérdéseket. Én például azt szoktam kérni a szakdolgozóimtól, hogy ne küldjenek kérdőívet, hanem egy dokumentum oldalainak tetejére írjanak 1-1 hipotézist és az adott oldalon csak az adott hipotézishez tartozó kérdéseket és a kapcsolódó válaszokat írják fel. Ezt követően pedig az oldal alján 3-4 mondatban ismertessék, hogy az adott kérdéseket milyen statisztikai módszerekkel vizsgálnák, hogy döntést tudjanak hozni a hipotézisről. Ez a módszer segít abban, hogy mind a témavezető, mind pedig a szakdolgozó számára átlátható legyen, hogy ezekkel a kérdésekkel döntést lehet-e hozni a hipotézisről, valamint a szakdolgozó tisztában legyen azzal is, hogy milyen statisztikai módszereket kell majd alkalmaznia a későbbiekben.

IDŐTARTAM: 1-2 hét

FELADAT: kb. 4-6 oldalas dokumentum, ami hipotézisenként tartalmazza a kérdőív kérdéseit válaszlehetőségekkel együtt

 

9. Konzultáció – Kérdőív véglegesítése

Ez a konzultáció történhet személyesen, de ha a témavezető inkább kijavítja és visszaküldi, akkor az is megfelelő lehet, nem feltétlenül szükséges a személyes jelenlét. A személyes konzultáció csak azért lehet hasznos, mert esetleg nem látja át a témavezető, hogy miért tennéd fel az adott kérdést, akkor azt gyorsan tudjátok tisztázni. A kérdőív véglegesítését követően már indíthatod is az adatfelvételt 😊 Azért ezen a konzultáción kérdezz rá, hogy mit javasol a témavezető, hiszen lehetnek ötletei a kiküldésre vonatkozóan, valamint hogyan szerezz több kitöltőt…

 

10. Kérdőív feltöltése és adatgyűjtés

Ez a szakasz 1-3 hétig is eltarthat. Elsősorban attól függ, hogy milyen gyorsan tudod a megfelelő mennyiségű kitöltőt összegyűjtened. Erre nincs egzakt válasz, a témavezetőd tud segíteni abban, hogy a témád és adatgyűjtési módszered esetén mekkora mintára lesz szükséged.

IDŐTARTAM: 1-3 hét

FELADAT: adatgyűjtés, aminek eredményeként lesz egy adatbázisod

 

11. Adattisztítás, kódolás és elemzés

Az adatgyűjtést követően ne felejtsd el tisztítani az adatbázist, kizárni a mintába nem tartozó kitöltőket, valamint kódolni az adattáblát. Hidd el, a kódolás segítségével sokkal gyorsabban fogsz tudni haladni az elemzéssel. Ha tudsz előzetesen egyeztetni a témavezetővel, akkor esetleg azt is átbeszélhetitek, hogy milyen diagram típust javasol az egyes kérdések és eredményeik bemutatásához. Sajnos gyakran elfelejtik a szakdolgozat írásakor a hallgatók, hogy statisztikából milyen diagram típusokat érdemes használni az egyes kérdéstípusok esetén.

IDŐTARTAM: 1-2 hét

FELADAT: elemzés elkészítése

 

 

Szakdolgozat befejezése

Ennél a pontnál már tényleg nincs sok hátra, sokakat már csak órák választják el a leadási határidőtől… akkor viszont már érdemes aggódni 😊 No, de ha kész vagy az elemzéssel és nemcsak néhány órád van a leadási határidőig, akkor a témavezetőd már „nagyon” várja a teljes szakdolgozatot. Nézzük is a szakdolgozat befejezésének lépéseit.

 

12. Témavezető véleményezi a szakdolgozatot

Az általad késznek vélt szakdolgozatot a témavezetőd először fogja átolvasni. Lehet, hogy nem fogja az elejétől a végéig, hanem már csak az elemzést, hiszen a szakirodalmi áttekintést korábban már véleményezte és kijavítottátok. Ugyanakkor ennél a pontnál tartja a témavezető a kezében a teljes szakdolgozatot. Javaslom, hogy minél teljesebb anyagot küldj neki (bevezetéssel és befejezéssel elkészítve), hiszen ez alapján tud minél részletesebb véleményt küldeni számodra. Az itt megfogalmazott észrevételeit, javaslatait viszont mindenképp fogadd meg és módosítsd azok szerint a szakdolgozatot, hiszen a konzulensi értékelést is elsősorban arra fogja alapozni, hogy az észrevételeit mennyire fogadtad meg és javítottad azok mentén a szakdolgozatot.

 

13. Szakdolgozó kijavítja a hibákat

Ha a témavezetőd időben át tudta nézni a szakdolgozatot, akkor szánj 2-3 napot a hibák kijavítására. Erre tervezz be mindenképp néhány napot, hiszen lehet, hogy utána kell járnod néhány információnak, esetleg újra le kell futtatnod valamelyik elemzést, esetleg demonstrátorok segítségét kell kérned valamely statisztikai módszer alkalmazásában. Mindenesetre ennek a folyamatnak a végén már a „kvázi” kész szakdolgozatodat küldöd el a konzulensnek.

IDŐTARTAM: 2-3 nap

FELADAT: Kijavítani a hibákat, megfogadni a javaslatokat

 

+1 Szakdolgozat véglegesítése

Ezt a +1 pontot azért tartottam fontosnak beszúrni a folyamat végére, mert szeretem a szakdolgozóim által leadott anyagot a leadási határidő előtt 1-2 nappal gyorsan átfutni. Ennek a célja nem elsősorban a tartalmi ellenőrzés, hiszen erre az előző lépésekben már volt lehetőség. Sokkal inkább itt olyan formai hibákat (vagy bármi mást) keresek, amik felett a korábbi áttekintések során átsiklott a figyelmem. Egy kicsit „laikus” szemmel próbálom keresni a hibákat, amiket az opponens elsőre kiszúrna. Ilyenkor egy 5-20 pontból álló listát szoktam küldeni a szakdolgozóimnak, amelyek mentén még javítaniuk kell a szakdolgozatot. Ezek általában apróságok, amelyeket 2-3 órán belül ki is tudnak javítani. Így nyugodt szívvel tudják leadni a szakdolgozatukat és témavezetőként én is már fellélegezhetek 😊

IDŐTARTAM: 1 nap

FELADAT: Véglegesíteni a szakdolgozatot

 

Gyakori hibák, amiket érdemes elkerülni

A fenti írással azt kívántam bemutatni számodra, hogy mely lépéseket és feladatokat érdemes elvégezned, hogy a szakdolgozatod írását jobban tudd ütemezni. Továbbá fontosnak tartottam kiemelni, hogy mikor és mit érdemes egyeztetned a témavezetőddel. Az alábbiakban viszont néhány tipikus hibára hívnám fel a figyelmedet, amiket jobb észben tartani, mintsem belefutni:

Legyél proaktív és egyeztess időpontot időben a témavezetővel! Amikor már látod, hogy várhatóan mikor végzel az egyes feladattal, akkor időben kérj időpontot, mert lehet, hogy csak 2-3 hét múlva lesz szabad időpontja.

Tanulj meg már az elején helyesen hivatkozni! Ha már az első anyagok elkészítésekor helyesen hivatkozol, akkor az nagyon pozitív benyomást fog kelteni a témavezetődben. Ráadásul később nehezebb kijavítani a hivatkozások formázását, mint az elejétől kezdve megfelelően hivatkozni.

Csak olyan anyagot küldj át, amit helyesírás szempontjából kétszer átolvastál! Ha a témavezetődnek folyamatosan arra kell figyelnie, hogy hol milyen nyelvtani hibák vannak, akkor nem tud kellő figyelmet szentelni a tartalomnak.

Kezdj el írni és utána már menni fog! Sok szakdolgozó az elején kétségbe esik, hogy nehezen tud írni, „nincs ihlet”. Ilyenkor azt tanácsolom, hogy kezdjen írni „bármit”. Az írás gyakorlása rövid időn belül meghozza az „ihletet” és sokkal gördülékenyebben fogsz írni.

Az ütemezésre Te figyelj, a témavezetődnek erre nem lesz ideje! Habár Neked egy szakdolgozatot kell írnod és egy témavezetőd van, ez az ő esetében egyrészt már sokadig szakdolgozat és az adott félévben nagy valószínűséggel több szakdolgozója is van. Kevés olyan témavezetőt ismerek, akik mindegyik szakdolgozójuk ütemezését nyomon tudják követni, ennélfogva nem is fognak szólni a határidőkkel kapcsolatban. Figyelj Te ezekre a határidőkre és a időbeosztásod alapján alakítsd az ütemezést. Természetesen figyelj arra, hogy az anyagok áttekintésére 1-2 hetet adj legalább a témavezetődnek.

 

Bízom benne, hogy sikerült egy kicsit jobban átlátni a szakdolgozatírás folyamatát és ennek a bejegyzésnek a segítségével sokkal gördülékenyebb lesz a témavezetőddel való egyeztetés. Ne feledd, a szakdolgozatot nem a témavezetőd írja, hanem Te saját magadnak. Ennek megfelelően Neked kell a teljes folyamatot nyomon követned és időben egyeztetni a fontosabb kérdésekben a témavezetőddel! Jó szakdolgozatírást! 😊

Read More
védés prezentáció szakdolgozat

Erre figyelj a védés prezentáció során – tippek korábbi szakdolgozóimtól

Napjainkban azt láthatjuk, hogy a bármilyen probléma felmerül, akkor már az emberek nem feltétlenül szakemberhez, hanem sokkal inkább hasonló problémával küzdő emberekhez fordulnak. Már nem hiszünk a háziorvosnak, nem hiszünk a tanárnak, nem hiszünk az eladónak… viszont Google-ben mindenre keresünk és különböző online csoportokban hozzánk hasonlókat keresünk, akiknek a véleményére, tanácsaira vagyunk kíváncsiak.

Éppen ezért úgy gondoltam, hogy szükség lehet egy olyan blogbejegyzésre is, amiben kivételesen nem én szeretném megmondani a szakdolgozati védéssel kapcsolatban a “tutit”, hanem inkább korábbi szakdolgozóim tanácsaira bízlak Benneteket 🙂

Ezúton is köszönöm Nektek, hogy időt szántatok a többiek segítésére! Íme a tippek, tanácsok:

  1. Igyekezz minél határozottabban előadni a prezentációt! (K. Zsófia, 2019)
  2. Ne a vetítőről olvass, ott van a gépen is ha szükséged van rá! (B. Bianka, 2019)
  3. Ne hadarj, mert egyrészt nem értik, amit mondasz, másrészt össze fogsz zavarodni. (M. Péter, 2018)
  4. Artikulálj érthetően, gesztikulálj, de ne túl erősen. (P. Attila, 2018)
  5. Legyen a prezentáció rövid és lényegre törő! (B. Bianka, 2019)
  6. A lényegre helyezd a hangsúlyt, a felesleges információkat hagyd ki a szakdolgozati prezentációd kifejtésében! (K. Zsófia, 2019)
  7. Ne legyen túl hosszú az előadásod! (K. Zsófia, 2019)
  8. A diákat ne írd tele hosszú mondatokkal, legyen vázlatos, átlátható. (P. Attila, 2018)
  9. Vezesd le az általad észrevett összefüggéseket, mondj következtetéseket, lássák, hogy vannak önálló gondolataid. (M. Péter, 2018)
  10. Igényes prezentációd legyen, akár kis ikonok alkalmazása is lehet a felsorolások során, ha ez oda illő! (K. Zsófia, 2019)
  11. Nem kell elmondani, ami a ppt-n van, az csak segítség hogy miről beszélj! (B. Bianka, 2019)
  12. Figyelj a hangod tónusára, ne legyen monoton a beszéded, mikor előadod a prezentációdat. (P. Attila, 2018)
  13. Előtte lehetőleg többször próbáld el a prezentációt és kérj véleményt róla. (M. Péter, 2018)
  14. Ügyelj a szabad megfogalmazásra, add elő a prezentációd, ne pedig felolvasd! (P. Attila, 2018)
  15. A prezentációban ne legyenek elméleti részek, ha csak nem létfontosságú! (B. Bianka, 2019)
  16. Figyelj a betűtípusra, annak nagyságára, ne legyen se túl kicsi, se túl nagy. (P. Attila, 2018)
  17. Használj minél több, igényesen elkészített személtető ábrát. (M. Péter, 2018)
  18. Kerüld a hosszú szüneteket előadás közben, a folyamatos beszéd, magabiztosságodat sugallja! (B. Bianka, 2019)
  19. Ne tegyél túl sok szöveget egy diára, inkább vázlatosan jelenítsd meg a mondanivalód. (M. Péter, 2018)
  20. A prezentáció sablonodat (szín, minta) körültekintően, a témához illően válaszd meg. (P. Attila, 2018)
  21. Gyakorolj előtte, használj stoppert. (P. Attila, 2018)

 

 

Read More
kereszthivatkozás szakdolgozat forrás hivatkozás

A kereszthivatkozás és kapcsolódó problémák szakdolgozat írásakor

A kereszthivatkozás egy létező és megengedett hivatkozási forma, amelyet a szakdolgozók is használhatnak, azonban gyakran a témavezetők kereszthivatkozásra utalva kérik a szakdolgozókat, hogy vegyék ki az adott forrásaikat a szakdolgozatból, hiszen azokat a forrásokat a szakdolgozó nem olvasta el. Akkor pontosan mi is a probléma a kereszthivatkozásokkal? Ezt a kérdést fogom egy kicsit körbejárni és segítséget nyújtani számodra a helyes használathoz.

Általában három szakdolgozóból egynek fel kell hívnom a figyelmét arra, hogy az általa készített szakirodalmi áttekintés nem megfelelő, mert rengeteg kereszthivatkozást tartalmaz, amelyeket valószínűsíthetően nem olvasott el. Egy témavezető ezeket könnyen észreveszi, hiszen rengeteget olvas lektorált tudományos folyóiratcikkeket és egyetemi szakdolgozói anyagokat. A témavezető tisztában van vele, hogy milyen a nyelvezete és stílusa egy tudományos műnek, amely általában sok – többnyire – nemzetközi forrásra támaszkodik.

Amennyiben a szakdolgozó egy olyan szakirodalmi áttekintést készít, amelyben jelentős számú a feldolgozott szakirodalom és jellemzően külföldi forrásokra támaszkodik, akkor felmerül a kereszthivatkozások gyanúja.

Ez a gyanú általában a szóbeli konzultáció során be is igazolódik: a hallgató nem olvasta a hivatkozott művek jelentős részét.

Mit is jelent pontosan a kereszthivatkozás?

A kereszthivatkozás alapvetően egy megengedett hivatkozási forma. A célja az, hogy olyan műre tudjon hivatkozni a szakdolgozó, amelyet nem olvasott, viszont egy másik forrás hivatkozik rá és az adott téma szempontjából fontos, hogy hivatkozzunk az ott leírtakra. Ugyanakkor fel kell tüntetni a forrásban bemutatott művet is külön, mert nem tulajdoníthatjuk az abban idézet gondolatokat annak a szerzőnek, akinek a forrását olvastuk.

Felmerül azonban a kérdés, ha ez egy megengedett hivatkozási forma, akkor miért íratják újra a témavezetők a szakirodalmi áttekintést a szakdolgozóval?

 

Önálló irodalomfeldolgozást várnak el a szakdolgozótól

A választ talán leginkább abban ragadhatjuk meg, hogy a szakdolgozat írás során a szakdolgozótól egy önálló irodalomfeldolgozás az elvárás. Ezt alapvetően nem a konzulens várja el (habár az ő felelőssége ellenőrizni), hanem a szakdolgozatírás során a szakdolgozónak bizonyítania kell, hogy képes önállóan egy témát tudományos eszközökkel úgy feldolgozni, hogy annak szakirodalmáról áttekintés tudjon adni és saját gondolataival kiegészítve meg tudja fogalmazni írásban.

Ezt leginkább abban tudjuk mérni, hogy egy 15-20 oldalas szakirodalmi áttekintést kell készíteni, amely során legalább 10-20 feldolgozott forrásra kell támaszkodnia a szakdolgozónak – természetesen közben megfelelően hivatkoznia.

A probléma abban jelenik meg, hogy sok szakdolgozó elolvas 2-3 művet, amelyből az adott témával kapcsolatban idéz 15-20 forrást. Az ott található szakirodalmi feldolgozást rövidíti le és hivatkozik az ott leírtakra. Egy kis hasonlattal élve ez olyan, mint a „süket telefon” játék, hiszen az így átvett gondolatok eredeti információtartalma torzul és a szakdolgozó által leírtak már nem biztos, hogy ugyanazt jelentik, mint amire az eredeti szerző gondolt.

Továbbá a kereszthivatkozásokkal kapcsolatos feltételt sem teljesíti a szakdolgozó, mert rendszerint nem tünteti fel, hogy a hivatkozott forrást melyik műben olvasta.

Vagyis a szakdolgozók által elkövetett hibát a kereszthivatkozásokkal kapcsolatban a következők okozzák:

  • A szakdolgozó nem jelöli a forrást, amelyben a hivatkozott művet olvasta
  • A szakdolgozó túlságosan sok kereszthivatkozást alkalmaz (még ha nem is jelöli), amelyek használata nem indokolt
  • A szakdolgozó nem készített önálló irodalomfeldolgozást, vagyis nem olvasott el 10-20 különböző forrást a témával kapcsolatban, amelyeket hivatkozna is a szövegben

 

Mit lehet tenni, ha már beleestél ebbe a hibába?

Több szakdolgozóm is járt már így, általában a következő javaslatokat szoktam adni:

1) Keresd elő azokat a forrásokat, amelyeket hivatkoztál, de eddig még nem olvastad el őket! Jegyzetelj ki belőlük olyan gondolatokat, amelyeket érdekesnek találsz és jól kiegészíthetik az eddig leírtakat. Fontos, hogy több információt közölj erről a forrásról, mint amit a másik műben olvastál, hiszen ezzel Te is bizonyítani tudod, hogy olvastad az eredeti forrást.

2) Ha nem találod az adott művet, akkor vedd ki azokat a kereszthivatkozásokat, amelyek használata végülis nem indokolt, csak a források számának növelése miatt helyezted el a szakdolgozatban.

3) Ha nem találod az adott művet, viszont az ott leírtak nagyon fontosak a téma szempontjából (például egy meghatározó definíciót mutat be a szerző), akkor alkalmazd a kereszthivatkozások elfogadott hivatkozási formáját.

 

Remélem, hogy sikerült egy kicsit jobban megérteni, hogy pontosan mire is gondolt a konzulens, amikor elolvasva a szakirodalmi áttekintést, azt jelezte, hogy „sok kereszthivatkozás van a szakdolgozatban, amiket javítani kell”.

Mindenekelőtt azt tartsd szem előtt, hogy egy önálló irodalomfeldolgozást kell készítened, amelynek alapja, hogy legalább 10-20 lektorált forrást elolvasol és az ott leírtakat összefoglalva készíted el a szakirodalmi áttekintésedet.

Gondolj arra is, hogy míg Te először írsz szakdolgozatot, addig a konzulensednek már legalább 50-100 szakdolgozója volt, így a „kereszthivatkozás-gyanús” eseteket könnyen észreveszi.

 

Read More

Így építsd fel a szakdolgozatod prezentációját, ha nem akarsz kifutni az időből…

Rendszeresen visszatérő kérdés a szakdolgozóktól, hogy milyen legyen a szakdolgozatot bemutató előadás felépítése. Habár az egyetemeken rengeteg iránymutatás van a szakdolgozatok megírására vonatkozóan, valahogy az előadás felépítésével kapcsolatban magukra maradnak a szakdolgozók… Ebben a blogbejegyzésben abban fogok Neked segíteni, hogy az előadásod felépítése megfelelő legyen. A tartalomra vonatkozóan további blogbejegyzésekben adok majd tanácsot. UPDATE: ez a leírás elsősorban a marketinges prezentációkhoz kapcsolódik! De azért más szakokon tanulók számára is hasznos lehet 😊

Valószínűleg most adtad le a szakdolgozatot, megnyugodtál és egy kis pihenésre vágysz. A konzulensedtől vagy tanulmányi osztálytól pedig kaptál egy levelet, hogy milyen határidőre kell elkészítened az előadást, így most a pihenéssel kapcsolatos terveid szertefoszlottak. Most abban próbálok segíteni, hogy minél jobb előadást tudj készíteni és megkapj minden lényeges információt a prezentáció készítésére vonatkozóan – ezzel pedig maradjon egy kis időd a pihenésre is… 😊

Amikor előadást kell készítenem bármilyen témában, akkor először annak felépítését szoktam megtervezni. Ilyenkor mindig abból indulok ki, hogy egyrészt ki a közönség, másrészt mennyi idő áll rendelkezésre.

A szakdolgozat védése során összesen 10 perced lesz bemutatni a szakdolgozatot, valamint figyelembe kell venned, hogy a bizottság tagjai közül csak egy fő olvasta a dolgozatodat. Ez általában az opponens, hiszen a konzulens általában nem vesz részt a védéseden.

A többi résztvevő viszont ott találkozik először az általad bemutatott kutatással. Ez egyrészt jó hír lehet számodra, hiszen számukra teljesen „tiszta lappal” indulsz, másrészt pedig 10 perc alatt kellene bemutatnod mindazt, amin közel egy éven keresztül dolgoztál. Az utóbbi viszont „lehetetlen küldetésnek” tűnik. Ne aggódj, az alábbiakban segítek az előadás felépítésének elkészítésében.

Habár ez az előadás mindössze 10 perces lesz, talán életed legnagyobb munkája lesz benne. Gyakran nehezebb összeállítani egy 10 perces prezentációt, mint egy 30 perceset, hiszen nagyon sok döntést kell hoznod arról, hogy hol rövidítsd, mit mutass be és mit ne, valamint milyen arányokat alakíts ki az egyes témarészek között. Az alábbiakban egyrészt bemutatok számodra egy struktúrát, amit érdemes követned, másrészt javaslatot teszek, hogy az egyes részek ismertetéséhez hány diát készíts. Viszont mindenképp meg kell értened, hogy nem lesz lehetőséged a teljes szakdolgozatot bemutatni, ezért arra kérlek, hogy egy olyan prezentációt készíts, ami a főbb területekre és kutatási eredményekre fókuszál, valamint önmagában is megállja a helyét és értelmezhető.

Nézzük is meg, hogy milyen részei vannak az előadásnak és hogyan építsd fel ezeket!

 

1. Borító

A borító nem a legfontosabb része a prezentációnak, viszont fontos szerepet játszik az első benyomás kialakításában. A borítón az alábbiakat mindenképp fel kell tüntetned:

  • Szakdolgozat címe magyarul
  • Konzulens adatai bal oldalt (név, beosztás, munkahely)
  • Szakdolgozó adatai jobb oldalt (név, szak, oktatási intézmény)
  • dátum (az államvizsga dátuma és nem a szakdolgozat leadásának dátuma)

Gyakran kérdezik meg a szakdolgozók, hogy tegyenek-e a borítóra képet? Ezzel kapcsolatban azt tudom főszabályként javasolni, hogy csak akkor, ha annak van valamilyen hozzáadott értéke a téma ismertetéséhez. Ha nem tud közvetíteni a kép olyan mondanivalót, amit szavakban nehéz lenne kifejezni, akkor inkább hagyd el.

Gyakran a szakdolgozók nem gyakorolják be, hogy mit is szeretnének elmondani, amíg a borító látszik. A borító megjelenítésére maximum 30 másodpercet szánj és gyakorold be, hogy mit szeretnél ezalatt elmondani. Szükség van egy gyors bemutatkozásra, valamint egy gyors témamegjelölésre. Ez esetben a szakdolgozat címét is ismertetheted – habár ezt a bizottság el tudja olvasni –, de akár a saját szavaiddal is kicsit körülírhatod.

Mindenesetre azt javaslom, hogy ezt a 30 másodpercet pontosan gyakorold be úgy, hogy ne kelljen a diára nézned. Egy határozott „indítással” nemcsak Te érezed majd magabiztosnak magad, de a bizottság is úgy érzi, hogy jól felkészültél a védésre.

A borító: 1 dia – 30 másodperc

 

2. Előadás szerkezete

A következő lépés az előadás szerkezetének ismertetése. Összességében ennek a diának nincs különösebb hozzáadott értéke a prezentációhoz, mégis egy kötelező eleme. Én egy szükséges „nyűgként” tekintek erre, viszont lenne néhány javaslatom, amikkel nem fogod elrontani az előadást a határozott indítás után.

Az egyik tipikus hiba, hogy a szakdolgozó készít egy részletes tartalomjegyzéket, majd pedig azt felolvassa.

Általában elfelejti megtanulni, így folyamatosan hátratekint vagy pedig a monitorról olvassa fel, amit egyébként a bizottság is el tudna olvasni. Ettől többet viszont nem tud elmondani, unalmas is szokott lenni bizottsági tagként.

Mivel a tartalomjegyzék nem lényegi része az előadásnak, így induljunk ki abból, hogy maximum 15 másodpercet szánj erre. Így viszont nem tudsz készíteni részletes tartalomjegyzéket. Szeretnélek megnyugtatni, nem is kell! A szakdolgozatok többsége a szakdolgozatok általános felépítését követi, így bőven elég azt bemutatni, hogy a következő témákról / fejezetekről fogsz beszélni:

  • Problémafelvetés
  • Szakirodalmi áttekintés (itt 2-3 témát említs meg – praktikusan a szakdolgozatod elméleti fejezeteit)
  • Kutatás módszertana
  • Kutatási eredmények ismertetése
  • Összegzés

Ahogy fentebb is írtam, 15 másodpercnél többet ne szánj erre a diára. Az előadás felépítését 5-6 pontban összefoglalva mondd el és ettől többre nincs is szükség. Ami különbség lesz a többi előadáshoz képest, az nagy valószínűséggel az elméleti fejezetek elnevezései.

Előadás felépítése: 1 dia – 15 másodperc

 

3. Gondolatébresztés és probléma definiálása

Ez az egyik legfontosabb része az előadásodnak. Egyrészt röviden ismertetned kellene azokat a szakmai indokokat, amik miatt fontosnak tartottad a kutatás elvégzését, valamint a személyes érintettségre, motivációra is térj ki röviden – például ilyen területen dolgozol gyakornokként, vagy kapcsolódik a hobbidhoz. Sőt, itt érdemes bemutatnod, hogy mi a kutatási kérdésed! A kutatási kérdés ismertetése legyen lényegre törő és jól érthető a bizottság számára, hiszen ennek ismeretében fogják figyelemmel kísérni az előadásodat!

Azt szoktam javasolni, hogy erre a diára szánj 60 másodpercet.

Míg az előző két dia elkészítése a formai követelmények miatt voltak szükségesek, addig itt most arról kell meggyőznöd a bizottságot, hogy a Te kutatásod az egyik legfontosabb a világon – és hogy milyen szerencsések, hogy ezt élőben meghallgathatják 🙂

Használhatsz 1-2 grafikont és/vagy néhány bulletpointot, viszont törekedj arra, hogy (meghökkentő) tényeket mutass be és azok alapján hívd fel a figyelmet valami olyan problémára, ami feszültséget kelt a bizottságban. Utalj arra, hogy ezt a problémát fogod részletesen bemutatni és a kutatás ismertetése során egy kicsit árnyalni, az összegzésben pedig javaslattal szolgálni a helyzet kezelésére vonatkozóan.

Legyél meggyőző és tarts hatásszünetet a probléma ismertetése során!

Gondolatébresztés – probléma ismertetése: 1 dia – 60 másodperc

 

4. Szakirodalmi áttekintés

A probléma ismertetését követően be kell mutatnod azokat az elméleti fejezeteket, amelyekre építetted a kutatásod. Az előző részekhez képest itt most nem elegendő egy dián ismertetni az elméleti áttekintést, sőt, itt éppen az szokott lenni a probléma, hogy a szakdolgozók kifutnak az időből.

Annak érdekében, hogy tartani tudd az időkeretet, az elméleti áttekintéshez készítsd 2-3 diát, amelyről maximum 2 percet beszélj. Kevésnek tűnik? Gondolj csak bele, hogy a bizottság nagy valószínűséggel ismeri ezeket a témaköröket, valamint nem Te leszel az első és utolsó szakdolgozó sem, aki ezt a témát egy államvizsgán mutatja be. Éppen ezért azt javaslom, hogy röviden és tömören foglald össze ezeket az elméleti részeket, amely során arról kell őket meggyőznöd, hogy megismerted a témát és átlátod az összefüggéseket.

Praktikus úgy elkészítened ezt a részt, hogy a szakdolgozatod elméleti részét 1-1 dián mutatod be, a szakdolgozatban tárgyalt fejezetenként.

A szakirodalmi áttekintés bemutatásával kapcsolatban később fogok készíteni számodra egy részletesebb blogbejegyzést.

Elméleti áttekintés: 2-3 dia – 2 perc

5. Kutatás módszertana

Sok szakdolgozó elfelejt beszélni a kutatás módszertanáról, hiszen úgy van vele, hogy a szakdolgozatban leírta az ezzel kapcsolatos részleteket. Szeretnélek emlékeztetni, hogy a bizottság tagjai közül viszont csak egy résztvevő olvasta a szakdolgozatot, hiszen az opponens vagy a konzulens vesz csak részt a védéseden, így minden fontos részletet be kell mutatni a bizottság számára. Felmerül a kérdés, hogy akkor miről beszélj és milyen terjedelemben?

Egyrészt készíts egy diát, amin ismerteted újra a kutatási kérdést és a kapcsolódó hipotéziseket. Ez esetben tipikus hiba, hogy a szakdolgozó felolvassa a hipotéziseket. Amennyiben a kutatásodban nem voltak hipotézisek, hanem például kvalitatív kutatás során felvetéseket fogalmaztál meg, vagy valamilyen kísérlet, megfigyelés volt a kutatás módszere, akkor azt ismertesd részletesen.

2-3 hipotézis esetén ez még nem probléma, de többször találkoztam már olyan szakdolgozattal, ahol 8-9 hipotézist fogalmazott meg a szakdolgozó.

A hipotézisek mellett készítsd egy diát arról, hogy miként történt az adatfelvétel, ez esetben készíthetsz egy ábrát, amin látszik a kérdőívfejlesztés, a terjesztés – például milyen csatornákon tetted elérhetővé a kérdőívet –, mikor zártad le az adatfelvételt, az adattisztítás folyamata és elemzés.

Ezt követően pedig készíts egy diát arra vonatkozóan, hogy milyen a mintád összetétele. Itt a demográfiai jellemzőket kell bemutatnod, például milyen a nemek aránya, a válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége, lakóhely típusa és életkora. Figyelj arra, hogy ezek NE a kutatási eredményekhez kerüljenek, mert alapvetően ezek nem kutatási eredmények, hanem a minta jellemzői, amelyek segítenek más megvilágításba helyezni az eredményeket.

A kutatás módszertana ismertetésével kapcsolatban a későbbiekben készítek számodra egy részletesebb blogbejegyzést.

Kutatás módszertana: 3 dia – 1 perc

6. Kutatási eredmények

A kutatási eredmények ismertetése a legfontosabb része az előadásnak, így erre érdemes több időt szentelni. Vedd figyelembe, hogy valószínűleg nem fogod tudni bemutatni a teljes elemzést, így törekedj arra, hogy a legfontosabb eredményeket vezesd le és mutasd be úgy, hogy a bizottság tagjai közül többen nem is olvasták a szakdolgozatot. Vagyis az előadásod önmagában állja meg a helyét a szakdolgozat olvasása nélkül is.

Azt javaslom, hogy ha készítettél hipotéziseket, akkor készíts minden egyes hipotézisnek külön-külön diát.

A dián jelenjen meg a hipotézis, a kapcsolódó grafikonok / táblázatok, amelyeket szóban elemzel. Mivel ez egy érdemi része az előadásnak, így ezzel kapcsolatban később készítek egy részletesebb blogbejegyzést.

Kutatási eredmények: 4-6 dia – 4 perc

7. Összegzés

A kutatási eredmények ismertetését követően kell egy összegzést készítened, ami az utolsó érdemi része az előadásodnak. Javaslom, hogy itt két diát készíts. Egyrészt, ha voltak a szakdolgozatban hipotézisek, akkor készülj egy olyan diával, amin újra megjelennek a hipotézisek egy táblázatban feltüntetve. A táblázat az utolsó oszlopában jelölöd, hogy mely hipotéziseket fogadtad el és vetetted el. Ezzel a diával nem kell sokat foglalkozni, itt a cél, hogy összesítsd a hipotéziseket, látszódjon, hogy milyen arányban fogadtad el azokat. Maximum 10-15 másodpercet szánj a hipotézisek összefoglalására.

A második dián pedig a kutatás főbb megállapításait kell bemutatnod.

A szakdolgozóimnak azt szoktam javasolni, hogy az összegzést három szempontból közelítsék meg. Ennek megfelelően három részre is oszthatod a diát és a következtetéseket eszerint rendszerezheted.

Először beszélj a szakdolgozat eredményeinek tudományos oldaláról, majd pedig a gyakorlati következtetéseket mutasd be. Például mit kellene változtatnia egy olyan vállalkozásnak a szakdolgozat eredményei alapján, amelyik ezen a területen tevékenykedik. Végezetül pedig említs 2-3 olyan korlátot, ami hatással volt a szakdolgozatban bemutatott kutatás eredményeire. Nem probléma, ha a szakdolgozat hiányosságairól beszélsz. Sőt, inkább Te hívd fel a figyelmet ezekre – ez magas hozzáértést sugall –, mintsem a bizottság tagjai mutassanak rá ezekre a pontokra.

Összegzés: 2 dia – 1 perc (ebből a hipotézisek összefoglalására maximum 10-15 másodpercet szánj)

8. Feldolgozott szakirodalom

Viszonylag kevés szakdolgozó tüneti fel az előadás végén a feldolgozott szakirodalom körét. Ismertetni itt sem kell, viszont jól mutat, ha az előadás végén néhány másodpercre feltűnik a feldolgozott szakirodalom köre. Ha ilyet teszel be a szakdolgozatba, akkor mindenképpen helyezz el néhány hivatkozást az elméleti áttekintést bemutató diákon. Ezzel jól felkészültnek és olvasottnak tűnsz majd a bizottság előtt.

Feldolgozott szakirodalom: 1 dia – pár másodperc

9. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Végezetül pedig köszönd meg a bizottság számára a figyelmet, esetleg utalj arra, hogy várod a kapcsolódó kérdéseket!

 

Remélem, hogy ez a blogbejegyzés segített jobban megérteni, hogyan érdemes felépíteni a védés prezentációt. Rengeteg gyakori hiba van, amelyekre nem tudtam most felhívni a figyelmet, de az első lépés mindig a struktúra kialakítása, ami rengeteg időt vesz el a prezentáció készítése során – különösen akkor, ha nem tudsz érdemben egyeztetni a konzulenseddel.

Természetesen a fenti javaslatok NEM jelentik azt, hogy ha nem követed azokat és valami egyedit találsz ki, akkor nem lesz jó az előadásod.

Sokkal inkább azt szerettem volna bemutatni, hogy ez az általános felépítés, amit ha használsz, akkor nagy valószínűséggel nem tudod elrontani az előadás felépítését.

A blogbejegyzésben elsősorban a struktúrával kapcsolatban adtam tanácsot, viszont néhány részre nem tudtam részletesen kitérni, mint például elméleti áttekintés, kutatás módszertana vagy pedig a kutatási eredmények ismertetése. Ezekkel kapcsolatban – ahogy a bejegyzésben is utaltam rá – fogok készíteni külön-külön blogbejegyzést, ahol további tanácsokkal próbállak segíteni az előadás készítése során.

Read More
szakirodalom hivatkozás szakdolgozat egyetem

Hivatkozás, a szakdolgozók rémálma…

Több, mint 100 szakdolgozat témavezetése és opponálása után biztosan állíthatom, hogy a hivatkozás az egyik legnagyobb kihívás a szakdolgozók számára. Nem véletlenül döntöttem úgy, hogy egy blogbejegyzésben megpróbálom röviden, de mégis érthetően összefoglalni, hogyan kell megfelelően hivatkozni. Az összefoglaló elolvasását követően – reményeim szerint – sikeresen fogsz hivatkozni az általad fontosnak tartott forrásokra.

A hivatkozások különösen fontos részét képezik a szakdolgozatnak, hiszen a szakdolgozat írása során bizonyítanod kell, hogy önálló szakirodalmi feltárást tudsz végezni és mindezt a hivatkozások megjelölésével tudod bizonyítani az adott elméleti részeknél. A hivatkozások alkalmazása alapvető elvárás, sőt, a szakdolgozati bírálatban az opponensnek és konzulensnek külön szekcióban kell értékelnie, hogy az általad feldolgozott források köre, valamint az alkalmazott hivatkozások megfelelőek-e.

Amennyiben nem megfelelően hivatkozol, akkor a szakdolgozatot a konzulens nem engedi védésre, vagy ha a konzulens mégis jóváhagyja, akkor az opponens is kérheti a szakdolgozat visszavonását. Az elmúlt évek alatt mind konzulensként, mind pedig opponensként is kellett már kérnem szakdolgozat visszavonását, vagyis a megfelelő hivatkozás egy szakdolgozó számára mondhatni „létkérdés”. Azonban nem elrettenteni szeretnélek a szakdolgozat írástól, hanem inkább abban segíteni, hogy a hivatkozásokkal kapcsolatos tipikus hibákat ne kövesd el!

Először is tekintsük át, hogy mi a különbség a törzsszövegben való hivatkozás és az irodalomjegyzékben történő hivatkozás között. Ezt követően bemutatom, hogyan kell a szerzők neveire hivatkozni, mivel itt több szabályt is figyelembe kell venni. Fontos megismerned azt is, hogy milyen különbségek vannak az egyes forrásokra történő hivatkozások között, majd pedig néhány javaslatot szeretnék adni Neked, hogy hogyan érdemes a lábjegyzetet használni hivatkozásként.

Ebben a blogbejegyzésben egyelőre nem foglalkozok azzal, hogy mitől lektorált egy forrás, illetve a kereszthivatkozások témakörével és annak kezelési lehetőségeivel. Várhatóan ezekről később fogok írni.

Hol is kell pontosan hivatkozni?

A témavezetői tevékenységem során több alkalommal is találkoztam olyan esetekkel, amikor a szakdolgozó a dolgozat végén feltüntetett irodalomjegyzékben tüntette fel a feldolgozott forrásokat, azonban a szakdolgozat törzsszövegében ezeket nem jelölte. Ez egy alapvető hiba, hiszen a hivatkozások célja, hogy a bemutatott fejezeteknél jól követhető legyen, hogy az egyes részeket milyen forrásokra építi a szakdolgozó. Vagyis, ha a törzsszövegben a szakdolgozó nem jelöli a forrásokat, akkor ezek nehezen lesznek beazonosíthatók és köthetők a szakirodalmi listában feltüntetett forrásokhoz. Tehát a szakirodalmi feltárás során hivatkoznod kell a forrásokra a törzsszövegben is! Ez esetben a szerző(ke)t és az adott forrás évszámát kell csak feltüntetned. Az alábbi példa ezt jól szemlélteti:

szakirodalmi hivatkozás törzsszövegben

Azokat a forrásokat, amiket a törzsszövegben hivatkoztál, azokat fel kell tüntetned az irodalomjegyzékben is, ami a szakdolgozat végén, az „Összegzést” követően kerül feltüntetésre. Ezek hivatkozását később részletezem.

Fontos szabály viszont, hogy az irodalomjegyzékben feltüntetett forrásokat minden esetben hivatkozni kell legalább egy alkalommal a törzsszövegben, valamint a törzsszövegben jelölt forrásoknak is meg kell jelenniük az irodalomjegyzékben. Ha ennek a szabálynak nem felel meg a szakdolgozat, akkor bármikor az értékelők bármikor kérhetik a szakdolgozat visszavonását a bírálati folyamat során.

 

Szerzők nevei

A szerző(k)re neveire történő hivatkozást érdemes egy kicsit részletesebben is bemutatni, ahol szintén el kell különíteni a törzsszövegben történő hivatkozást, valamint az irodalomjegyzékben történő hivatkozást.

Törzsszövegben történő hivatkozás

A törzsszövegben történő hivatkozást esetén (ahogy az a fenti példában is látszik), elég csak a vezetéknevet és az évszámot jelölni a források esetén. Viszont nem mindegy, hogy hány szerző írta az adott művet, hiszen aszerint kell feltüntetni a szerzőket is. Az alábbi esetek fordulhatnak elő:

  • Egy szerző esetén: Annak az egy szerzőnek a vezetékneve szerepel és az évszám
  • Két szerző esetén: Annak a két szerzőnek a vezetékneve szerepel gondolatjellel elválasztva és az évszám
  • Három vagy több szerző esetén: Az első szerző vezetékneve szerepel, majd fel kell tüntetni, hogy „et al.” vagy „és mtsai”, valamint az évszámot. Ez a többi szerzőtársra/munkatársra egységesen elfogadott jelölési forma annak érdekében, hogy minél kisebb helyet foglaljanak el a szerzők nevei. A biológia és fizika területén nem ritka, hogy egy kutatásban közel százan vettek részt, így az összes szerző feltüntetése a törzsszövegben az adott forrás olvashatóságát rontaná.

Nagyon fontos, hogy a törzsszövegben történő hivatkozás esetén nem kell jelölnöd a keresztnevet, valamint a tudományos fokozatot sem (mint például Dr.).

A törzsszövegben viszont két lehetőséged is van a forrás megjelölésére. Az egyik módszert úgy hívjuk, hogy direkt hivatkozás, a másikat pedig indirekt hivatkozás. A kettő közötti különbséget az alábbi két példa szemlélteti:

  • Direkt hivatkozás: Siegel et al. (2003) szerint az egyetemi technológia transzfer résztvevői közül három kulcsszereplőt lehet kiemelni.
  • Indirekt hivatkozás: Az egyetemi technológia transzfer résztvevői közül három kulcsszereplőt emelhetünk ki (Siegel et al. 2003).

Habár mindig jó érzés olvasni olyan szakdolgozatokat, ahol a szakdolgozó megfelelően alkalmazza az egyik és másik módszert is, alapszakos szakdolgozók esetén mégis azt javaslom, hogy elsősorban az indirekt hivatkozást alkalmazzák.

Irodalomjegyzékben történő hivatkozás

A törzsszögtől eltérő hivatkozási szabályt kell viszont alkalmazni az irodalomjegyzékben, így tekintsük át, hogy miként érinti ez a szerzők neveit.

Egyrészt az irodalomjegyzékben az összes szerző nevét fel kell tüntetni, vagyis az „et al.” vagy „mtsai” rövidítéseket itt nem lehet alkalmazni. Másrészt – a törzsszövegtől eltérően – az irodalomjegyzékben fel kell tüntetni a keresztneveket, ugyanakkor azokat csak rövidítve, ahogy a következő példák is mutatják: „Kovács A.” vagy „Smith, P.”

Az előző példa alapján az is látszik, hogy külföldi szerzők esetén vesszővel szoktuk elválasztani a keresztnevet, amely sorrendben a második lesz a vezetéknév után. A magyar szerzők esetén azért nem alkalmazunk vesszőt, mert a magyar nevekben a vezetéknév eleve elől szerepel. Az alábbi példában ezeket az eseteket szemléltetem:

szakirodalmi hivatkozás irodalomjegyzékben

 

Így kell hivatkozni lektorált forrásokra

A hivatkozás nem minden forrás esetén egységes. Annak érdekében, hogy minél pontosabban tudj egy műre hivatkozni, eltérő hivatkozási formát kell alkalmaznod attól függően, hogy milyen típusú műre hivatkozol. Az alábbiakban összefoglalom, hogy milyen típusú forrásokkal találkozol valószínűleg és ezeket mi alapján tudod felismerni.

Szakkönyvek, az elméleti megalapozás eszközei

Ezek lesznek az egyik legfontosabb források a szakdolgozatod megírása során. A szakkönyvek célja, hogy az elméleti áttekintés során bemutasd azt az elméleti témakört, amire a szakdolgozatod megírását is alapozod. Mi alapján tudod felismerni a szakkönyveket?

  • Viszonylag hosszú a terjedelme. Minimum 100-200 oldal, de akár 800-1.000 oldalas is lehet.
  • Egy vagy több szerzője van, viszont nincs szerkesztő (ez a kötet esetén lesz később fontos kritérium).
  • A könyv elején van kiadóra és helyszínre való utalás: például „JATE Press, Szeged”.
  • Összességében egy könyv benyomását kelti, amikor kezedbe veszed 🙂

Ha sikerült beazonosítanod, hogy az adott forrás egy szakkönyv, akkor az alábbi általános „képlettel” írható le, hogyan is kell hivatkozni rá:

szakirodalmi hivatkozás szakkönyvre

Néhány példa:

Törőcsik M. (2017): Fogyasztói magatartás – Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest

Malhotra, N. K. – Simon J. (2009): Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó, Budapest

 

Amire a fentiek alapján figyelni kell, ha szakkönyvre hivatkozol:

  • A szerzőre történő hivatkozás megegyezik az általános szerző(k)re vonatkozó elvárásokkal
  • Az évszám megjelölése szintén az általános szabályokat követi
  • A szakkönyv címe dőlten szerepel (ez eltér például a folyóiratok vagy kötetek esetén alkalmazott szabálytól).
  • A szakkönyv címét követően a kiadó és a kiadás helye kerül feltüntetésre, vesszővel elválasztva.
  • Nem kell oldalszámot megjelölnöd!

 

Kötetek, különlegesebb tanulmányok és nézőpontok bemutatására

A kötetek egy speciális kategóriát képviselnek és a tapasztalatom szerint nagyon sokan elrontják a hivatkozást ennél a forrástípusnál. Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért probléma, ha szakkönyvként hivatkozunk egy kötetre, nézzük is meg, hogy mi a célja egy kötetnek.

Egy kötetet általában egy adott témához kapcsolódóan készítenek, amely gyakran különböző szemszögből közelíti meg az adott témát. Több fejezettel rendelkezik és a legfontosabb különbség a szakkönyvhöz képest, hogy ezeket a fejezetek különböző szerzők írják meg. Ezeket a fejezeteket és egyben a kötetet a szerkesztő szerkeszti, aki ténylegesen nem vett részt az egyes fejezetek megírásában, viszont azt szakmailag véleményezi, hogy a kötetben megjelenő fejezetek egységesek legyenek és szakmailag helytállóak.  Abban az esetben, ha a hivatkozások között szakkönyvként hivatkoznál egy ilyen műre, akkor nagy valószínűséggel nem jelenne meg a hivatkozásban annak a fejezetnek a szerzője (és a fejezet címe), akinél olvastál a szakdolgozatod szempontjából releváns tartalmat.

A fentiek alapján látszik, hogy egy kötet esetén fontos az adott fejezet és az adott fejezet szerzőjének feltüntetése. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a befoglaló művet, a kötetet minél könnyebben lehessen azonosítani, fontos magának a kötetnek is a megjelölése. Ennek megfelelően, a kötetekben olvasható fejezetekre a következőképpen kell hivatkoznod:

szakirodalmi hivatkozás kötetre

Amire a fentiek alapján figyelni kell, ha kötetben megjelent fejezetre hivatkozol:

  • A szerzőre történő hivatkozás megegyezik az általános szerző(k)re vonatkozó elvárásokkal
  • Az évszám megjelölése szintén az általános szabályokat követi
  • A kötet esetén a kötet címe dőlten szerepel, viszont a hivatkozás elején megjelenő fejezetcím nem szerepel dőlten.
  • A szakkönyv címét követően a kiadó és a kiadás helye kerül feltüntetésre, vesszővel elválasztva.
  • A kiadóra vonatkozó információk után fel kell tüntetni, hogy a kötetben az adott fejezet mely oldalakon található.

Folyóirat cikkek, az aktuális kutatási eredmények bemutatásához

A folyóiratcikkek hivatkozása elsősorban azért fontos, mert olyan kutatási eredményeket tudsz bemutatni a szakdolgozatodban, amelyeket a terület vezető szakértői ellenőriztek és érdemesnek találtak arra, hogy a széles közvélemény is megismerje azokat.

A tudományos folyóirat cikkeket viszonylag könnyű felismerni, hiszen valamilyen folyóiratban jelennek meg, jellemzően egy absztrakttal kezdődnek (ez egyfajta rövid összefoglalója a cikknek), valamint terjedelmüket tekintve 5-20 oldalasak. Nem szabad összekeverni a tudományos folyóiratcikkeket a magazinokban, sajtóban megjelenő cikkekkel, hiszen azok általában nem tekinthetők lektorált forrásoknak.

A folyóiratcikkekre a következőképpen kell hivatkoznod:

szakirodalmi hivatkozás folyóiratcikkre

Néhány példa:

Novotny, Á. (2009): Academic Entrepreneurship in Hungary: Can the Bayh-Dole Model of University Technology Transfer Work in an Eastern European Context? Periodica Polytechnica-social and Management Sciences, 16, 2, 1-10

Schartinger, D. – Rammer, C. – Fischer, M. M. – Fröhlich, J. (2002): Knowledge interactions between universities and industry in Austria: Sectoral patterns and determinants. Research Policy, 31, 3, 303-328

 

Ahogy látható, a folyóirat cikkek hivatkozása hasonlít a szakkönyvek hivatkozására, azonban a kiadó és helyszín helyett a folyóirat címét, az évfolyamot és számot, valamint az oldalszámot szükséges feltüntetni.

Amire mindenképpen figyelj:

  • A szerzőre történő hivatkozás megegyezik az általános szerző(k)re vonatkozó elvárásokkal
  • Az évszám megjelölése szintén az általános szabályokat követi
  • A folyóirat cikk címe nem szerepel dőlten, viszont a folyóirat címe igen. Erre próbálj meg úgy emlékezni, hogy mindig a „befoglaló mű” címe szerepel dőlten, ahogyan a kötet esetén is.
  • Minden esetben fel kell tüntetni az évfolyamot és a számot. Amennyiben ez nem derül ki a cikkből, akkor keress rá online, mert az adatbázisokban általában mindkét információt feltüntetik, így onnan ki tudod másolni.
  • Ne felejtsd el az oldalszámot megjelölni!

 

Konferencia tanulmányok

A konferencia tanulmányok szerepe hasonló a folyóirat cikkekhez, hiszen ilyen tanulmányokban is elsősorban olyan kutatási eredményeket mutatnak be, amelyekkel a szakdolgozatban bemutatott elméleti hátteret lehet színesíteni aktuális kutatási eredményekkel. A konferencia tanulmányokat viszont általában konferencia kötetekben jelenítik meg, így az ilyen tanulmányokra történő hivatkozás a kötetekre vonatkozó hivatkozási szabályokat követi.

 

Előbb-utóbb érdemes a lábjegyzettel is megismerkedni

A fentiek alapján viszont valószínűleg felmerült benned a kérdés, hogy hogyan hivatkozz olyan forrásra, amelyik nem tartozik bele egyik kategóriába sem. Esetleg azért, mert egy nem lektorált forrás (például valamelyik hírportálon megjelent cikk) vagy csak bemutatásként szeretnél használni egy weboldalt, vagy akár egy YouTube videót.

Ez esetben praktikus a lábjegyzetet használni, amely alkalmas bármilyen forrás lehivatkozására. Szeretnélek bátorítani, hogy nyugodtan használj lábjegyzetet és hivatkozz minél többet ezzel a módszerrel, mivel nagyon jól kiegészítheti a törzsszöveget, másrészt jól mutatja, hogy változatosan tudod használni a hivatkozással kapcsolatos eszközöket.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a lábjegyzet esetén is törekedj arra, hogy minél pontosabban hivatkozz az adott tartalomra. Ha például egy YouTube videóra szeretnél hivatkozni, akkor ne csak a linket másold be, hanem ha van jól beazonosítható készítő, akkor annak nevét, a feltöltés időpontja alapján az évszámot, valamint a videó címét. He nem tudod jól beazonosítani a készítőt, akkor feltüntetheted akár a YouTube csatorna nevét.

Például:

BBC News (2019): What’s going on with China’s economy? Letöltve: 2020. január 4. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=WSfTKWscwdA

Hasonlóan az előző példához, ha egy nem lektorált online megjelent cikket szeretnél hivatkozni, például egy Index vagy HVG cikket, akkor az adott cikk szerzőjét hivatkozd le úgy, mint a folyóirat cikkek esetén, a megjelenés dátuma alapján az évszámot jelöld meg, majd pedig a cikk címét. Ezt követően pedig jelöld, hogy mi volt a letöltés dátuma (ez esetben, amikor megtekintetted), valamint jelöld az online cikk elérhetőségét.

Például:

Portfolio (2020): Letarolják a boltokat az új fizetések, kimondhatják a készpénz halálos ítéletét. Letöltve: 2020. január 4. Forrás: https://www.portfolio.hu/uzlet/20200103/letaroljak-a-boltokat-az-uj-fizetesek-kimondhatjak-a-keszpenz-halalos-iteletet-411433

 

További tippek, tanácsok hivatkozásokkal kapcsolatban

1) Az irodalomjegyzékben mindig ABC sorrendben kell feltüntetni a forrásokat. Az ABC sorrend alapja az első szerző vezetéknevének kezdőbetűje. Ha több olyan forrásod is van, amit ugyanazon szerző írt, akkor pedig évszám szerint kell sorba állítanod a műveket.

2) Abban az esetben, ha ugyanazon szerző az adott évben több tudományos közleménnyel is rendelkezik és ezekre szeretnél hivatkozni, akkor az évszám után szokás „a” és „b” jelölést tenni. Ezzel tudsz utalni arra, hogy a törzsszövegben történt hivatkozás pontosan melyik forrásra vonatkozik.

3) Habár a hivatkozások esetén mindenhol a kötőjeles elválasztást tüntetik fel, mégis gyakran problémát okoz a Word szövegszerkesztőben a kötőjel alkalmazása, mivel írás közben gyakran gondolatjellé alakítja át a szövegszerkesztő. Továbbá problémát okozhatnak azok a szerzők, akik kötőjellel írják a nevüket, így nem egyértelmű az olvasó számára sem, hogy egy vagy két szerzőt jelölsz-e meg. Ennek a problémának a feloldására azt javaslom, hogy a szerzők nevei között mindig gondolatjelet alkalmazz, a gondolatjel előtt és után is legyen szóköz. Viszont ha egy adott szerző kötőjellel írja a vezetéknevét (mert például így házasodott meg), akkor ott kötőjelet alkalmazz és ne legyen szóköz a kötőjel előtt és után sem.

 

Remélem, hogy a fenti bejegyzéssel sikerült jobban megérteni, hogyan is kell helyesen hivatkozni. Nyilván rengeteg kivétellel fogsz találkozni, viszont ha az alapokat sikerült elsajátítani, akkor a kivételekkel kapcsolatban is nagyobb eséllyel tudsz megfelelő döntést hozni. A főszabály viszont hivatkozások esetén, hogy következetes legyél és ugyanazokat a szabályokat alkalmazd a szakdolgozat teljes egészében.

Read More

Online adatbázisok szakdolgozat írásához

A szakdolgozat írás egyik legnehezebb része a szakirodalom feltárása. Tudom, hiszen látom a hallgatóinkon, másrészt számomra is az egyik legkevésbé izgalmas része a kutatásnak. Annak érdekében, hogy gyorsabban haladj a szakirodalmi feltárással, összegyűjtöttem számodra néhány online elérhető adatbázist, amelyek segítségével hatékonyabban tudsz szakirodalmat keresni.

Az online elérhető adatbázisok létezése még nem jelenti azt, hogy ott az adott szakirodalom is fellelhető egyben. Vagyis attól még, hogy elérhetőek számodra ilyen adatbázisok, nem biztos, hogy „megúszod” a könyvtárba járást, hiszen több olyan folyóirat is létezik, amelyek a cikkeket csak nyomtatásban teszik elérhetővé. Ugyanakkor egyre több kiadó törekszik arra, hogy a nyomtatásban megjelenő anyagok online is elérhetőek legyenek. Az alábbiakban néhány hazai és nemzetközi adatbázist gyűjtöttem össze számodra.

Magyar nyelvű folyóirat cikkek A-tól Z-ig

Minden szakdolgozatban szükség van folyóiratcikkekre történő hivatkozásra, hiszen elsősorban folyóiratcikkek formájában jelennek meg a tudományosan is elismert kutatási eredmények. A Matarka.hu a Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. Ahogy a nevében is szerepel, az adatbázis elsősorban tartalomjegyzékeket tartalmaz, vagyis innen nem tölthetők le a folyóiratcikkek. Akkor mégis mire jó ez az oldal?

Egyrészt egyre több folyóiratban megjelenő cikkre található hivatkozás (ahonnan egy kattintásra letölthető a cikk), másrészt pedig a találatok alapján össze tudsz készíteni egy listát, aminek segítségével gyorsan össze tudod szedni a könyvtárban megtalálható cikkeket.

Nézzünk is meg egy példát. A keresőbe beírtam a „szájreklám” kifejezést, amire összesen 6 találatot listázott ki az adatbázis.

Nem kell többet 400 oldalas könyveket cipelned

Az Akadémiai Kiadó a hazai felsőoktatás marketing területének az egyik legjelentősebb szereplője, hiszen a kiadó gondozásában megjelenő könyvek megkerülhetetlenek egy szakdolgozat elméleti részének megírásához. Az Akadémiai Kiadó az elmúlt időszakban indította el a mersz.hu weboldalt, amelynek célja online elérhetővé tenni a felsőoktatásban oktató szakemberek és tanulmányokat folytató fiatalok számára ezen könyveket digitális formában. A hallgatói azonosítóddal könnyedén be tudsz lépni regisztrációt követően és így digitálisan elérheted a szükséges könyveket a szakdolgozat írásához. Habár az adatbázis ingyenes az egyetemi hallgatók számára, fontos kiemelni, hogy csak hazai forrásokat fogsz találni az adatbázisban.

Nemzetközi folyóirat cikkek marketing területen

Több adatbázis is rendelkezésre áll marketing témájú folyóiratcikkek keresésére, viszont az elmúlt években számomra a sciencedirect.com volt a leginkább áttekinthető és használható. Ebben az adatbázisban minden témában találtam cikket, ezért javaslom, hogy próbáld ki Te is. Az adatbázis egyik nagy előnye, hogy itt teljes terjedelemben letölthetők a források, viszont csak abban az esetben, ha van előfizetésünk az adatbázishoz. Szerencsére a Szegedi Tudományegyetem „polgáraként” ha be vagy iratkozva a könyvtárba, akkor szabadon hozzáférhetsz az itt található forrásokhoz az egyetemi hálózathoz csatlakozva.

A Google-re megint szükséged lesz

Ugye Te is ismered a mondást: „a Google a Te barátod”. Általában akkor szoktuk mondani, amikor egy probléma esetén senki sem tudja a megoldást és nagy valószínűséggel az interneten kell keresni választ a felmerülő kérdésre – ilyenkor általában mindenki a Google-t, vagy az utóbbi időben már a YouTube-ot hívja segítségül. A tudományban sincs ez másként, viszont egy apró módosítással. Csak kevesen ismerik, de a Google keresőnek van egy szolgáltatása, amit kifejezetten a tudós közösség számára hozott létre: ez pedig a Google Scholar (vagy magyarul Google Tudós). Ez a szolgáltatás gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint a Google kereső, viszont csak olyan találatokat fog listázni számunkra, amik a Google megítélése alapján tudományos céllal írt forrásnak számítanak.

Ebben a keresőben hazai és külföldi forrásokra egyaránt kereshetünk, viszont ez esetben sem biztos, hogy lehetőségünk van letölteni a teljes forrást. A Google Tudós ugyanúgy működik, mint a hagyományos Google kereső, gyakorlatilag különböző adatbázisokban és weboldalakon megtalálható forrásokat listáz ki. Viszont a hozzáférhetőség attól függ, hogy az adatt adatbázis elérhető-e számunkra vagy sem.

Read More