célcsoport mérete piac

A piacméret becslésének alapja: a célcsoport méretének meghatározása néhány érdekes példával

Korábban már közzétettem néhány bejegyzést a piacméret becslésével kapcsolatban, amelyek egyrészt a fogalmakat tisztázták, másrészt pedig a férfi samponok piacán keresztül mutatták be részletesen a piacméret becslésének lépését és a fogyasztói szokások hatását. Ebben a bejegyzésben néhány gyakori problémára szeretném felhívni a figyelmet a célcsoport méretének meghatározásával kapcsolatban.

Kezdjük néhány klasszikus példával, amelyek kiszámítása valószínűleg nem lesz bonyolult, ha a potenciális fogyasztók számából indulunk ki.

A felnőtt biciklik piacán a piaci potenciált legkönnyebben úgy számolhatjuk ki, ha a 16 éves kor feletti lakosságot vesszük alapul, hiszen a 16 évesek is gyakran már felnőtt kerékpárt használnak. Ez esetben közel 8.200.000 lakosról beszélhetünk Magyarországon, akik feltételezhetően 10 évente cserélnek kerékpárt, így a piaci potenciál 8.200.000 x 0,1 = 820.000 kerékpár évente. Nyilván a kerékpárok piacán is előfordul, hogy valaki használt biciklit vásárol, azonban többnyire az új kerékpár eladások jellemzőek a piacon.

Szintén viszonylag egyszerű példa, ha a női téli sapkák piacát szeretnénk megbecsülni a felnőtt lakosság körében. Közel 4.200.000 felnőtt nő él Magyarországon, akikről azt feltételezzük, hogy évente vásárolhatnának maguknak az aktuális divat szerint téli sapkát. Ez esetben pontosan 4.200.000 sapka jelentené a piaci potenciál éves mennyiségét.

Azonban a vannak olyan piacok, ahol nem ilyen egyszerű a piac méretének becslése. Az alábbiakban néhány rendhagyó esetet tekintünk át.

 

Ahol többen vásárolnak használtat, mint újat…

Az autók piaca egy speciális eset. Egyetemi példákban találkoztam azzal a megoldással, hogy vegyük alapul a jogosítvánnyal rendelkezők számát Magyarországon. Azonban ez a példa nagyon félrevezető, ki is fejtem, hogy miért.

Véleményem szerint hiába próbálnák meg az autógyárak a piaci potenciált megbecsülni a jogosítvánnyal rendelkezők száma alapján, az nagyon távol állna a piaci volumen értékétől. Az autóvásárlók jelentős része használtautót vásárol, mivel nem tudja megfizetni az újautók árát. Az a probléma, hogy a lakosság körében vásárolt új autók esetén figyelembe kellene venni a fogyasztók státuszát és elsősorban AB státuszú fogyasztókkal számolni, vagyis a célcsoportot szűkíteni, majd pedig megbecsülni, hogy az új autó vásárlók közel hány évente cserélik le autójukat. Ez már sokkal közelebb vinne bennünket egy olyan piaci potenciál kiszámításához, ami valamivel reálisabb képet adna a piacról és értelmet nyerne a piaci potenciál becslése. Ilyenkor azt szoktam javasolni, hogy a piacméret becslésekor maradjunk a realitásoknál, különben nincs sok értelme „túlságosan” elméleti mutatók számolására időt vesztegetni…

Valamikor a család közösen fogyaszt

De nem az autót. Vagyis volt idő, amikor igen. Egy gondolat erejéig vissza kell térnünk az autós példához. Míg a kétezres évekig még elég sok fejlett országban az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy egy háztartásban egy személyautóra van szükség, addig az elmúlt 10-20 évben annak lehetünk szemtanúi, hogy egyre több háztartás esetén a pár mindkét tagjai rendelkezik személyautóval. Vagyis az autó egy tökéletes példa arra, hogy míg korábban a háztartások száma egy megfelelő kiinduló pontja lehetett az értékesíthető mennyiség becslésének, addig napjainkra ez az összefüggés már megdőlni látszik. Biztosan ismersz Te is olyan családot, ahol 2-3 személyautó is van, mégis egy háztartásban élnek.

Ugyanakkor vannak olyan tipikus példák, amelyek esetén elképzelhetetlen lenne, hogy ne a háztartásokat vegyük a fogyasztási egységek alapjául. Ilyen például az otthoni internet, amely esetén teljesen felesleges szerződést kötnie a család minden tagjának, ezt általában egy ingatlanra kötik be, amit a háztartás tagjai közösen tudnak használni.

De hasonló példa lehet a hűtőszekrény. Általában háztartásonként egy van belőle és a háztartás tagjai közösen használják az ételek hűtésére. Az elmúlt évtizedekben sokat változott a háztartások elektronikai eszközökkel való ellátottsága, míg korábban a TV-ből és asztali számítógépből is maximum egyet feltételeztünk, addig mára már több számítógéppel (laptoppal) is rendelkezhet egy háztartás, míg a háztartás különböző szobáiban is találhatunk egy-egy TV készüléket. Míg a TV kezd egyre jobban visszaszorulni a fiatal generáció körében, addig a laptopok és tabletek egyre inkább személyhez kötöttek, nem pedig a háztartáshoz. Az utóbbiakat csak példaként említettem arra vonatkozóan, hogy a fogyasztói szokások változásával évtizedek alatt megváltozhat a piacméret becslésének alapja.

A háztartások sem egyformák…

Igen, jól gondolod, ezt azért lehet még jobban bonyolítani. Sok vállalkozó tudna a saját piacáról érdekességeket mesélni, de nézzük azért néhány egyszerűbb példát. Tegyük fel, hogy otthoni nagyméretű, beépíthető medencéket árulunk. Ez esetben nyilván nem elég a KSH adatbázist megnézni, hogy 2019-ben mennyi volt háztartások száma Magyarországon, hiszen egy 10-emeletes panellakásban található háztartásoknak nincs lehetőségük a medencét beépíteni. Ez esetben a számításunk alapján a kertes házak képezhetik, amelyekről feltételezhetjük, hogy alkalmasak a medence beépítésére.

Egy érdekes kérdés az babaágyak piaca is, hiszen egy gyermek születésekor a szülőknek szükségük van babaágyra, ahol fel tudják nevelni a gyermeküket. Ez esetben viszont nem elég megnézni a statisztikai adatok között, hogy évente hány gyermek születik, mivel gyakran egymás után vállalnak a szülők gyermeket, így csak az első gyermek számára vásárolnak új ágyat, a következő baba már az előző gyermek ágyában nő fel. Nem véletlen, hogy a statisztikai hivatalok külön adatként közlik az első gyermekként született gyermekek számát… még szerencse 😊

 

Bízom benne, hogy a fenti példák alapján sikerült egy kicsit jobban elmerülnöd a piacméret becslésének témakörében. Sok esetben nem egyszerű feladat, de kellő odafigyeléssel és alapos átgondolással könnyen kivitelezhető.

 

Vállalkozóként úgy gondolod, hogy a Te terméket, szolgáltatásod piaci becslése is valamilyen speciális kategóriába esik? Kérlek írd meg és felteszem a listára 😊

Read More
férfi samponok piaca

Évente akár 23 millió férfi sampont is eladhatnának, de nem tudnak

Nem azért, mert nem értenek hozzá, hanem mert a fogyasztói magatartás is befolyásolja a vásárlási döntéseket. Nézzük is meg, hogy miként lehet megbecsülni a férfi samponok piacát, ami alapján jobban megérted a piacbecslés folyamatát.

Az egyik korábbi blogbejegyzésben már áttekintettük a piacméret becslésével kapcsolatban a piaci potenciál és piaci volumen fogalmát és egymással való kapcsolatukat, továbbá írtam röviden a célcsoport meghatározásának problémájáról is. Ha véletlen nem lenne egyértelmű, hogy mit takar a két kifejezés, akkor javaslom, hogy tekintsd át mielőtt tovább olvasol, hiszen fontos megérteni a két fogalmat.

A jól ismert tantermi példa

Miért a férfi samponok piaca? Még az alapszakos szakdolgozatomban kellett piacméretre vonatkozóan becslést készítenem, akkor még nem tudtam, hogy az egyik tantermi példám lesz. Az évek során rá kellett jönnöm, hogy rendkívül érdekes a férfi samponok piacának becslése és számos olyan tényező befolyásolja a piaci potenciál és piaci volumen közötti különbségeket, amelyek szoros összefüggésben vannak a fogyasztói magatartással. Drogéria termékek esetén férfiak körében pedig ez egy igazán izgalmas kérdéskör.

Ha sikeresen elolvastad az előző bejegyzésemet, akkor már valószínűleg ismered a piaci potenciál fogalmát. Ez esetben azt számítjuk ki, hogy ha minden felnőtt férfi lakos Magyarországon férfi sampont használna, akkor mekkora lenne a férfia samponok piaca hazánkban. Kezdjünk akkor számolni egy kicsit.

Piaci potenciál

Első lépésként becsüljük meg, hogy mekkora lehet a célcsoport. Jelenleg hazánkban közel 3.800.000 férfi él, akik betöltötték a 18. életévüket. Mint látható, a nőket eleve kizártuk a piaci potenciál becsléséből, hiszen ők nem képezik a férfi samponok piacának célcsoportját. Ez egy viszonylag egyszerű megközelítés, azt gondolom, hogy a többség számára különösebb problémát nem okoz a célcsoport méretének meghatározása.

Következő lépés, hogy felmérjük a vásárlás gyakoriságát. Ebben az esetben már nem biztos, hogy ugyanarra az eredményre jutnánk, hiszen bármikor megkérdeztem a kurzusaimon a hallgatókat, akkor a válaszok 1 és 3 hónap között szóródtak. Vagyis valaki havonta vásárol férfi sampont, valaki pedig 3 havonta állítása szerint. Mi lehet ennek az oka? Egyrészt különböző flakonméretek kaphatók az üzletekben, így ha valaki nagyobb kiszerelést vásárol, akkor valószínűleg ritkábban vásárol sampont. Továbbá az is hatással lehet a vásárlási gyakoriságra, hogy ki milyen gyakran mos hajat. Hiszen ha valaki gyakrabban mos hajat, akkor gyakrabban is vásárol sampont. Sőt, ha valaki többet használ (például hosszabb a haja), akkor szintén gyakrabban kell vásárolnia a termékből. Láthatjuk tehát, hogy már a piaci potenciál becslésénél is három olyan tényezőt tudtunk felsorolni, amelyek hatással lehetnek a vásárlás gyakoriságának a becslésére. Ilyenkor azt szoktam javasolni – hogy ha nem férünk hozzá más statisztikai adatokhoz –, hogy mérjük fel a célcsoport körében, hogy válaszaik alapján milyen gyakran vásárolnak, akik rendszeresen használják a terméket (vagy legalábbis amit marketing szempontból elvárnánk tőlük). A kurzusaim tapasztalati alapján az egyetemi hallgatóink általában 2 havonta vásárolnak férfi sampont, vagyis egy évben közel 6 alkalommal. A piaci potenciál becslése ez alapján 3.800.000 fő x 6 alkalom = 22.800.000 flakon férfia sampon. Ez a becslés figyelmen kívül hagyta a kiszerelést, de ez esetben is érdemes egy átlagértékkel számolni, ha literben szeretnénk az éves piacméretet megbecsülni.

Ezért nem tudunk évente 23 millió férfi sampont eladni

Miután megvagyunk a piaci potenciál becslésével, ami közel 23 millió flakont jelentett, nézzük meg, hogy milyen tényezők hathatnak a fogyasztásra, ami miatt a piaci volumen alacsonyabb lesz, mint a piaci potenciál. Míg olvastad a blogbejegyzést, biztosan Benned is felmerült néhány olyan gondolat, amit tapasztalsz a mindennapjaid során. Nézzünk is ezek közül néhányat.

A piaci volument csökkenti, hogy vannak férfiak, akik vagy unisex sampont (családi) használnak, vagy a párjuk samponját szokták használni. Ez esetben ők nem használnak férfi sampont, így a piaci potenciálhoz képest kevesebb férfi sampon fogy a piacon.

Ezen a piacon figyelembe kell venni azt is, hogy vajon milyen arányban vannak kopasz férfiak a társadalomban, vagy legalábbis ritka a férfiak haja. Ez országonként változhat, mindenesetre a kopasz vagy ritka hajú férfiak ritkábban használnak sampont, mint társaik, így ez is csökkenti a férfi samponok iránti éves keresletet.

Az előző példához hasonlóan, ha hirtelen minden férfi úgy döntene hazánkban, hogy elkezd hosszú hajat növeszteni, akkor valószínűleg több samponra lenne szükségük, hogy tisztán tartsák. Így a különböző divathatások is befolyásolhatják a fogyasztott mennyiséget. Sőt, a reggae zene kedvelői gyakran olyan raszta hajat hordanak, amit valamilyen speciális készítménnyel kezelnek hagyományos sampon helyett, így ők sem vásárolnak férfi sampont, ami tovább csökkenti a sampon iránti keresletet. Ha ez a divatirányzat széles körben elterjedne, akkor nagy bajban lennének a sampon gyártók.

Vannak továbbá olyanok, akik nem a hagyományos samponokat használják, hanem különböző készítményeket, amelyek valamilyen saját bio vagy kézműves termékek, így nem biztos, hogy tömeggyártásban készülő és piacon megjelenő termékek közé sorolnánk ezeket.

Míg a kopaszok arányára vonatkozóan elképzelhető, hogy találunk valamilyen statisztikai adatot egészségügyi témákkal foglalkozó oldalakon, addig a többi esetben (párjuk samponját használok, hosszú hajúak, más termékeket használók, stb.) egy megfelelő piackutatással lehet feltárni, hogy a férfiakra milyen arányban jellemzőek ezek a szokások. Ebből pedig következtetni lehet a piaci volumenre.

Bízom benne, hogy a fenti példa alapján jobban átlátható, hogyan érdemes megbecsülni a piaci potenciált és piaci volument. Ha vállalkozó vagy, akkor próbáld meg hasonló módon megbecsülni a piacod méretét, ha pedig még hallgatóként valamelyik kurzusomra jársz, akkor próbáld megbecsülni annak a terméknek a piacát, amit a blogbejegyzés elolvasása után először meglátsz 😊

 

Read More

A piacméret becslése nem is olyan bonyolult

Sokan próbálkoznak a piacméret becslésére, majd pedig néhány próbálkozás után abbahagyják és inkább a vállalkozás más feladataival kezdenek el foglalkozni. Viszont érdemes tisztában lennünk azzal, hogy vajon mekkora is az a piac, amin tevékenykedünk és azon belül elhelyezni a vállalkozásunkat. Az alábbiakban egy rendkívül egyszerű módszert mutatok be, viszont sokan még ezt sem alkalmazzák.

A piacméret becslése korántsem olyan bonyolult feladat, mint az elsőre tűnik. Ugyanakkor egy apró hiba elkövetése is teljesen félreviheti a becslés eredményeit, ezért érdemes alaposan és jól átgondoltan elkészíteni. Az piacméret becslése során két fontos kifejezést érdemes megjegyezni: a piaci potenciált és a piaci volument. A mindennapi beszélgetések során sokszor találkozok ezekkel a kifejezésekkel, viszont gyakran kiderül, hogy a beszélgetőpartnerek csak felületesen ismerik, hogy mire is utal a két kifejezés. Ebben a blogbejegyzésben ezt a két fogalmat szeretném tisztázni.

A „lehető legnagyobb értékesíthető mennyiség”…

A piaci potenciált talán úgy tudjuk legkönnyebben megragadni, hogy ha az adott célcsoport minden tagja megvásárolná az adott terméket, akkor elérnénk a legnagyobb értékesíthető mennyiséget. Például ha a Google Glass-t néhány éve bevezették volna a hazai piacon és minden 18 év feletti lakos úgy döntött volna, hogy vásárol magának egyet, akkor a piaci potenciál ebben az esetben 8.000.000 millió eladott termék lett volna (amúgy nem, de ezt lentebb részletezem), hiszen 18 év feletti lakosok közel ennyien vannak Magyarországon. De ha arra gondolunk, hogy a 14-60 év közötti nők a méhnyakrák elleni védelem miatt magánúton HPV elleni védőoltást vásárolnak, akkor az közel 3.000.000 főt jelent ma Magyarországon. De közben azt is sejtjük, hogy valószínűleg nem adnak el ennyi védőoltást évente hazánkban…

Egy másik példa kapcsán is felmerül a kérdés, hogy ha feltételezzük, hogy mindenki szokott fogat mosni fogkrémmel, akkor a fogkrémek piaca 10.000.000 fogkrém lenne egy évben? Esetleg a kakaós csiga piaca is 10.000.000 db lenne? Ilyen nagy számok esetén már könnyen tévedhetünk és jól tesszük, ha a számok láttán kicsit elbizonytalanodunk… de miért is?

Egyrészt sokan elfelejtenek számolni a vásárlás gyakoriságával. Ahogy az előző példákból is érezhető volt, valószínűleg az emberek többsége nemcsak egy kakaós csigát eszik meg évente. Biztosan vannak olyanok, akik viszont egyet sem – vagy azért, mert mélyszegénységben élnek, vagy pedig egyszerűen nem szeretik. A fogkrém esetén is láthatjuk, hogy valószínűleg nem lenne elég egy tubus fogkrém az egész évre.

Ebben az esetben azt kell megbecsülnünk (például a fogkrém esetén), hogy milyen gyorsan fogyassza el a vásárló az adott terméket. A példában tételezzük fel, hogy egy fogkrémes tubus 1 hónap alatt fogy el. A magyar lakosság esetén ez azt jelenti, hogy 10.000.000 lakos x 12 hónap = 120.000.000 tubus fogkrém / év.

Viszont mi a helyzet Google Glass-szal? Vagy bármelyik okostelefonnal? Ez esetben arra kell gondolni, hogy nem vásárlunk minden évben mobiltelefont, vagyis az évente eladott mennyiség kevesebb lesz, mint a célcsoport mérete. Tegyük fel, hogy minden magyar lakos közel kétévente cseréli le mobiltelefonját, így a számításunkban 0,5-ös szorzót kell alkalmazni. Ha minden 10-60 év közötti lakos számára új mobilkészüléket vásárlunk minden második évben, akkor a képlet a következőképpen alakul: 6.400.000 x 0,5 = 3.200.000 mobilkészülék / év.

Vagyis a piaci potenciál leginkább úgy becsülhető meg, hogy a célcsoport méretét megszorozzuk a vásárlás gyakoriságával. Amennyiben évente több alkalommal is vásárlunk az adott termékből, akkor ez a szorzó 1-nél nagyobb, ha ritkábban, akkor a szorzó 1-nél kisebb. Ha például 5 évente jellemző egy adott termék vásárlása, akkor 0,2-es szorzót kell alkalmaznunk.

 

A piacon ténylegesen értékesített mennyiség

Míg a piaci potenciál esetén azt feltételeztük, hogy a célcsoport minden tagja vásárol az adott termékből egy feltételezett gyakoriság mellett, addig a piaci volumen már azt próbálja megbecsülni, hogy valójában mekkora mennyiséget értékesítettek a piacon. Ez történhet statisztikai adatok vagy akár korábbi vállalkozói tapasztalatok felhasználásával. A lényeg, hogy a piaci volumen mindig alacsonyabb, mint a piaci potenciál. A marketinges feladata pedig azt kideríteni, hogy ebben milyen tényezők játszanak szerepet és ezen tényezőkre lehet-e valahogy hatást gyakorolni, ezzel pedig növelni a piacon értékesíthető mennyiséget.

Térjünk vissza az előző példákhoz. Mi az oka, hogy a piacon valószínűleg kevesebb mobiltelefont értékesítenek évente a lakosság körében, mint 3.200.000 készülék? Egyrészt lehetnek jövedelmi helyzetre utaló okok, egyszerűen nem engedhetik meg sokan, hogy kétévente cseréljék le mobiltelefonjaikat. Továbbá azok, akik mégis magas kategóriás telefonokat szeretnének használni, azok nem fognak kedvező árú új készüléket venni, hanem 2-3 éve megvásárolt használt telefonokat, ami tovább csökkenti az új telefonok piacát. Vannak, akik pedig nem szeretik a technológiát és képesek 5-10 éven keresztül is használni egy készüléket anélkül, hogy lecserélnék azt.

piacméret marketing

A fogkrém esetén is nagy valószínűséggel nem lehet eladni Magyarországon évente 120 millió tubus fogkrémet. Nyilván ennek is számos oka lehet, például vannak, akik ritkábban mosnak fogat és nem fordítanak kellő figyelmet a szájhigiéniára. Vannak olyanok is, akik kevés foggal rendelkeznek, ők vagy nem használnak annyi fogkrémet vagy pedig más módszereket alkalmaznak. Mindenesetre látható, hogy a piaci volumen nagy valószínűséggel kisebb, mint a piaci potenciál. A pontos számot ez esetben nehéz megbecsülni, több forrásból kell adatokat gyűjtenünk, hogy ezt részletesen fel tudjuk tárni. Adok viszont néhány javaslatot, hogyan érdemes a piaci potenciálhoz képest megbecsülni a piaci potenciál méretét:

  • Nézd meg, hogy a ténylegesen értékesített mennyiségre vonatkozóan elérhető-e online valamilyen iparági statisztika
  • Nézd meg, hogy a környezetedben mi a jellemző – például férfi elektromos borotva használat esetén hányan használnak elektromos borotvát
  • Sokkal profibb, ha közzéteszel egy kérdőívet, amelyben szeretnéd mérni a célcsoport körében, hogy milyen arányban használják és milyen gyakorisággal az adott terméket
  • Kérdezz meg kiskereskedőket, akik közvetlenül kapcsolatban állnak a piaccal, hogy milyen arányban vásárolják az adott terméket a helyettesítő termékek helyett (itt most nem különböző márkákra, hanem egymást helyettesítő termékekre gondolok – például kókuszolaj és zsír)

Ha szeretnél egy kicsit jobban elmélyedni a piacméret becslésében, akkor olvasd át a férfi samponok piacának becslését bemutató bejegyzésemet, továbbá néhány érdekes gondolatot is megosztottam a célcsoport meghatározásával kapcsolatban egy másik bejegyzésben.

Read More
email marketing kutatás

A fiatalok 75%-a iratkozott már fel hírlevélre kedvezményért

A hírlevél az egyik legvitatottabb marketingkommunikációs eszköz. Ha bárkit megkérdezünk arról, hogy szereti-e a hírleveleket, nagy valószínűséggel azt fogja válaszolni, hogy kifejezetten utálja azokat. Azonban, ha megnézzük egy hírlevél olvasottsági statisztikáit, akkor láthatjuk, hogy a címzettek egy része megnyitja a hírleveleket, sőt, többen kattintanak is a benne lévő tartalomra. Az alábbi blogbejegyzés vendégszerzője Sikó Beáta, aki demonstrátoromként és szakdolgozómként ezt a témát dolgozta fel, így a felmérésének eredményeit mutatjuk be ebben a bejegyzésben.

Ahogy a felvezetőben is szerepelt, a hírlevelekkel kapcsolatban egy kicsit negatív az emberek véleménye. Nem csoda, hiszen a hírlevelekben ritkán találunk számunkra releváns információt, kicsit sokat is kapunk belőle a kelleténél és csak a helyet foglalja a postafiókunkban.

Az erről kialakult véleményről azonban elsősorban a vállalkozások tehetnek, mivel alapvetően ez egy nagyszerű eszköz lehet marketing szempontból – feltéve, ha releváns tartalmat továbbítunk a címzetteknek, akár csak a címzettek egy csoportjának.

Fontos kiemelni, hogy a hírlevelek esetén nem kell hirdetési költséggel számolnunk – ami egy nagy előnye lehet ennek az eszköznek –, viszont valamivel nagyobb odafigyelést igényel a tartalom összeállítása. Egy megfelelő adatbázis esetén pedig magas megnyitási arány is elérhető a célközönség körében.

A kérdőíves felmérés 2019. őszén történt, amelynek célja a fiatalok körében felmérni a hírlevelekkel és az adatkezelési tájékoztatóval kapcsolatos véleményeket. A válaszadókról elmondható, hogy 84,7%-uk 18-25 év közötti volt, valamint jellemzően nők töltötték ki a kérdőívét, akik a minta 82,7%-át tették ki. Ezek alapján látható, hogy nem reprezentatív a minta, így az eredmények nem általánosíthatók, viszont iránymutatók lehetnek a téma iránt érdeklődőknek. A válaszadók jelentős arányban rendelkeztek Gmail (97,8%) email fiókkal, míg a Hotmail (7,2%) és Citromail (6,5%) rendszert csak kevesen használtak. Outlook, iCloud, Freemail és Yahoo rendszert ennél még kevesebben használtak.

A fiatalok csak kevés hírlevélre iratkoznak fel

Fontos kérdés, hogy vajon a korosztály tagjai hány hírlevélre vannak feliratkozva. Minél több hírlevelet kap valaki, annál kisebb a valószínűsége, hogy azokat rendszeresen fogja olvasni.

A válaszadók közel fele viszont csak 1-5 üzleti hírlevélre (49,6%) van feliratkozva, ami kedvező lehet a hírlevél küldő számára.

Ha ezek a vállalkozások havonta 1-2 hírlevelet küldenek csak, akkor a felhasználónak havonta 5-10 hírlevél érkezik a postafiókjába, vagyis heti 1-2 levél. Viszont minden ötödik válaszadó azt állította, hogy több, mint 20 üzleti hírlevélre is fel van iratkozva, így esetükben már valószínűleg kisebb a valószínűsége, hogy azokat rendszeresen olvasnák.

 

A válaszadók aránya az feliratkozott hírlevelek száma szerint (%)

email marketing ábra 1 kutatás

 

 

A felmérésben a hírlevelekkel kapcsolatos általános vélemények is megjelentek. A válaszadók csak 7,7%-a állította azt, hogy szívesen nyitja meg a hírleveleket, míg 31,7% számára közömbös a hírlevél megnyitása. 60,6% pedig negatív véleményt formált ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A válaszadóknak mindössze 23,1%-a állította, hogy az általa kapott hírlevelek olyan információt tartalmaznak, amely valamilyen ajánlatot vagy számára érdekes információt kínál. Továbbá 54,8% szerint a hírlevelekben lévő tartalom nem fontos számára.

 

Az email marketinggel kapcsolatos vélemények (%)

email marketing megítélés kutatás

 

A felmérés egyik központi kérdése volt, hogy vajon milyen céllal iratkoznak fel a fiatalok a hírlevelekre.

Ahogy az ábrán is látható, a válaszadók 75,8%-a iratkozott már fel valamilyen kuponkód vagy %-os kedvezmény miatt.

Ez jelentősen meghaladja az új termékről való értesítés (47,6%) vagy a vásárlási folyamat részeként (42,7%) történő feliratkozást. Érdekes viszont, hogy az ajándékért viszonylag kevesen, 17,7% iratkozott már fel. Vagyis úgy tűnik, hogy a kedvezmények játszák a legnagyobb szerepet a hírlevélre történő feliratkozásban, de egy ajándék már kevésbé vonzó a felhasználók számára.

 

Hírlevélre való feliratkozás motivációi (%)

email marketing feliratkozás motivációk

 

A fiatalok nem akarják megérteni, ami az adatkezelési tájékoztatóban szerepel

Napjaink egyik legfontosabb témája az adatbázisépítés során az adatkezeléssel kapcsolatos kérdések. A válaszadók 65,4%-nak fontos, hogy a feliratkozás során az adatkezelő világos és egyértelmű adatkezelési nyilatkozattal rendelkezzen, míg 33,7% számára az is fontos, hogy az adatkezelési tájékoztató könnyen érthető legyen. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a válaszadók jelentős részének kevésbé fontos, hogy az adatkezelési útmutatóban leírtakat megértse. Sőt, egy másik kérdés azt vizsgálta, hogy vajon elolvassák-e a felhasználók az adatkezelési tájékoztatót.

A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a felmérésben résztvevők csak 29,8%-a szokta elolvasni a tájékoztatót.

 

Vélemények az adatbiztonsággal kapcsolatban (%)

Email marketing adatbiztonság

 

A hírlevelekkel kapcsolatban sokan panaszkodnak arra, hogy véleményük szerint úgy szerezték meg vállalatok az email elérhetőségeiket, hogy abba nem is egyeztek bele. Ennek az egyik leggyakoribb esete, amikor egy elbocsátott dolgozó lementi az adatbázist és az új munkahelyén használja fel. A válaszadók körében kíváncsiak voltunk arra is, hogy a résztvevők mennyire vannak tudatában annak, hogy honnan szerezték meg a vállalkozások az email címeiket. Az eredmények alapján látszik, hogy csak viszonylag kevesen, összesen 10,6% nem tudja, hogy honnan szerezték meg a személyes adatait, valamint 13,5% nem tudja csak, hogy honnan szerezték meg az email címét.

 

email marketing adatbiztonság ismeretek

 

A felmérés eredményeiből kiderül, hogy a fiatalok jellemzően kevés hírlevélre iratkoztak fel, ami kedvezően hathat egy vállalkozás hírleveleink olvasására, ugyanakkor az alacsony feliratkozási szám azt is mutatja, hogy nehéz lehet meggyőzni ezt a korosztályt. Annak érdekében, hogy a fiatalok feliratkozzanak, elsősorban valamilyen kupont vagy %-os kedvezményt kell nyújtani számukra, hiszen ajándékkal kevésbé motiválhatók.

Annak ellenére, hogy az adatvédelmi kérdések kiemelt figyelmet kaptak az elmúlt időszakban, mégis a válaszadók jelentős része nem szokta elolvasni a tájékoztatót, valamint a tájékoztatóval kapcsolatban sincsenek nagy elvárásaik, hogy az könnyen érthető és átlátható legyen.

 

 

Sikó Beáta

Huszár Sándor

Read More

Így építsd fel a szakdolgozatod prezentációját, ha nem akarsz kifutni az időből…

Rendszeresen visszatérő kérdés a szakdolgozóktól, hogy milyen legyen a szakdolgozatot bemutató előadás felépítése. Habár az egyetemeken rengeteg iránymutatás van a szakdolgozatok megírására vonatkozóan, valahogy az előadás felépítésével kapcsolatban magukra maradnak a szakdolgozók… Ebben a blogbejegyzésben abban fogok Neked segíteni, hogy az előadásod felépítése megfelelő legyen. A tartalomra vonatkozóan további blogbejegyzésekben adok majd tanácsot. UPDATE: ez a leírás elsősorban a marketinges prezentációkhoz kapcsolódik! De azért más szakokon tanulók számára is hasznos lehet 😊

Valószínűleg most adtad le a szakdolgozatot, megnyugodtál és egy kis pihenésre vágysz. A konzulensedtől vagy tanulmányi osztálytól pedig kaptál egy levelet, hogy milyen határidőre kell elkészítened az előadást, így most a pihenéssel kapcsolatos terveid szertefoszlottak. Most abban próbálok segíteni, hogy minél jobb előadást tudj készíteni és megkapj minden lényeges információt a prezentáció készítésére vonatkozóan – ezzel pedig maradjon egy kis időd a pihenésre is… 😊

Amikor előadást kell készítenem bármilyen témában, akkor először annak felépítését szoktam megtervezni. Ilyenkor mindig abból indulok ki, hogy egyrészt ki a közönség, másrészt mennyi idő áll rendelkezésre.

A szakdolgozat védése során összesen 10 perced lesz bemutatni a szakdolgozatot, valamint figyelembe kell venned, hogy a bizottság tagjai közül csak egy fő olvasta a dolgozatodat. Ez általában az opponens, hiszen a konzulens általában nem vesz részt a védéseden.

A többi résztvevő viszont ott találkozik először az általad bemutatott kutatással. Ez egyrészt jó hír lehet számodra, hiszen számukra teljesen „tiszta lappal” indulsz, másrészt pedig 10 perc alatt kellene bemutatnod mindazt, amin közel egy éven keresztül dolgoztál. Az utóbbi viszont „lehetetlen küldetésnek” tűnik. Ne aggódj, az alábbiakban segítek az előadás felépítésének elkészítésében.

Habár ez az előadás mindössze 10 perces lesz, talán életed legnagyobb munkája lesz benne. Gyakran nehezebb összeállítani egy 10 perces prezentációt, mint egy 30 perceset, hiszen nagyon sok döntést kell hoznod arról, hogy hol rövidítsd, mit mutass be és mit ne, valamint milyen arányokat alakíts ki az egyes témarészek között. Az alábbiakban egyrészt bemutatok számodra egy struktúrát, amit érdemes követned, másrészt javaslatot teszek, hogy az egyes részek ismertetéséhez hány diát készíts. Viszont mindenképp meg kell értened, hogy nem lesz lehetőséged a teljes szakdolgozatot bemutatni, ezért arra kérlek, hogy egy olyan prezentációt készíts, ami a főbb területekre és kutatási eredményekre fókuszál, valamint önmagában is megállja a helyét és értelmezhető.

Nézzük is meg, hogy milyen részei vannak az előadásnak és hogyan építsd fel ezeket!

 

1. Borító

A borító nem a legfontosabb része a prezentációnak, viszont fontos szerepet játszik az első benyomás kialakításában. A borítón az alábbiakat mindenképp fel kell tüntetned:

  • Szakdolgozat címe magyarul
  • Konzulens adatai bal oldalt (név, beosztás, munkahely)
  • Szakdolgozó adatai jobb oldalt (név, szak, oktatási intézmény)
  • dátum (az államvizsga dátuma és nem a szakdolgozat leadásának dátuma)

Gyakran kérdezik meg a szakdolgozók, hogy tegyenek-e a borítóra képet? Ezzel kapcsolatban azt tudom főszabályként javasolni, hogy csak akkor, ha annak van valamilyen hozzáadott értéke a téma ismertetéséhez. Ha nem tud közvetíteni a kép olyan mondanivalót, amit szavakban nehéz lenne kifejezni, akkor inkább hagyd el.

Gyakran a szakdolgozók nem gyakorolják be, hogy mit is szeretnének elmondani, amíg a borító látszik. A borító megjelenítésére maximum 30 másodpercet szánj és gyakorold be, hogy mit szeretnél ezalatt elmondani. Szükség van egy gyors bemutatkozásra, valamint egy gyors témamegjelölésre. Ez esetben a szakdolgozat címét is ismertetheted – habár ezt a bizottság el tudja olvasni –, de akár a saját szavaiddal is kicsit körülírhatod.

Mindenesetre azt javaslom, hogy ezt a 30 másodpercet pontosan gyakorold be úgy, hogy ne kelljen a diára nézned. Egy határozott „indítással” nemcsak Te érezed majd magabiztosnak magad, de a bizottság is úgy érzi, hogy jól felkészültél a védésre.

A borító: 1 dia – 30 másodperc

 

2. Előadás szerkezete

A következő lépés az előadás szerkezetének ismertetése. Összességében ennek a diának nincs különösebb hozzáadott értéke a prezentációhoz, mégis egy kötelező eleme. Én egy szükséges „nyűgként” tekintek erre, viszont lenne néhány javaslatom, amikkel nem fogod elrontani az előadást a határozott indítás után.

Az egyik tipikus hiba, hogy a szakdolgozó készít egy részletes tartalomjegyzéket, majd pedig azt felolvassa.

Általában elfelejti megtanulni, így folyamatosan hátratekint vagy pedig a monitorról olvassa fel, amit egyébként a bizottság is el tudna olvasni. Ettől többet viszont nem tud elmondani, unalmas is szokott lenni bizottsági tagként.

Mivel a tartalomjegyzék nem lényegi része az előadásnak, így induljunk ki abból, hogy maximum 15 másodpercet szánj erre. Így viszont nem tudsz készíteni részletes tartalomjegyzéket. Szeretnélek megnyugtatni, nem is kell! A szakdolgozatok többsége a szakdolgozatok általános felépítését követi, így bőven elég azt bemutatni, hogy a következő témákról / fejezetekről fogsz beszélni:

  • Problémafelvetés
  • Szakirodalmi áttekintés (itt 2-3 témát említs meg – praktikusan a szakdolgozatod elméleti fejezeteit)
  • Kutatás módszertana
  • Kutatási eredmények ismertetése
  • Összegzés

Ahogy fentebb is írtam, 15 másodpercnél többet ne szánj erre a diára. Az előadás felépítését 5-6 pontban összefoglalva mondd el és ettől többre nincs is szükség. Ami különbség lesz a többi előadáshoz képest, az nagy valószínűséggel az elméleti fejezetek elnevezései.

Előadás felépítése: 1 dia – 15 másodperc

 

3. Gondolatébresztés és probléma definiálása

Ez az egyik legfontosabb része az előadásodnak. Egyrészt röviden ismertetned kellene azokat a szakmai indokokat, amik miatt fontosnak tartottad a kutatás elvégzését, valamint a személyes érintettségre, motivációra is térj ki röviden – például ilyen területen dolgozol gyakornokként, vagy kapcsolódik a hobbidhoz. Sőt, itt érdemes bemutatnod, hogy mi a kutatási kérdésed! A kutatási kérdés ismertetése legyen lényegre törő és jól érthető a bizottság számára, hiszen ennek ismeretében fogják figyelemmel kísérni az előadásodat!

Azt szoktam javasolni, hogy erre a diára szánj 60 másodpercet.

Míg az előző két dia elkészítése a formai követelmények miatt voltak szükségesek, addig itt most arról kell meggyőznöd a bizottságot, hogy a Te kutatásod az egyik legfontosabb a világon – és hogy milyen szerencsések, hogy ezt élőben meghallgathatják 🙂

Használhatsz 1-2 grafikont és/vagy néhány bulletpointot, viszont törekedj arra, hogy (meghökkentő) tényeket mutass be és azok alapján hívd fel a figyelmet valami olyan problémára, ami feszültséget kelt a bizottságban. Utalj arra, hogy ezt a problémát fogod részletesen bemutatni és a kutatás ismertetése során egy kicsit árnyalni, az összegzésben pedig javaslattal szolgálni a helyzet kezelésére vonatkozóan.

Legyél meggyőző és tarts hatásszünetet a probléma ismertetése során!

Gondolatébresztés – probléma ismertetése: 1 dia – 60 másodperc

 

4. Szakirodalmi áttekintés

A probléma ismertetését követően be kell mutatnod azokat az elméleti fejezeteket, amelyekre építetted a kutatásod. Az előző részekhez képest itt most nem elegendő egy dián ismertetni az elméleti áttekintést, sőt, itt éppen az szokott lenni a probléma, hogy a szakdolgozók kifutnak az időből.

Annak érdekében, hogy tartani tudd az időkeretet, az elméleti áttekintéshez készítsd 2-3 diát, amelyről maximum 2 percet beszélj. Kevésnek tűnik? Gondolj csak bele, hogy a bizottság nagy valószínűséggel ismeri ezeket a témaköröket, valamint nem Te leszel az első és utolsó szakdolgozó sem, aki ezt a témát egy államvizsgán mutatja be. Éppen ezért azt javaslom, hogy röviden és tömören foglald össze ezeket az elméleti részeket, amely során arról kell őket meggyőznöd, hogy megismerted a témát és átlátod az összefüggéseket.

Praktikus úgy elkészítened ezt a részt, hogy a szakdolgozatod elméleti részét 1-1 dián mutatod be, a szakdolgozatban tárgyalt fejezetenként.

A szakirodalmi áttekintés bemutatásával kapcsolatban később fogok készíteni számodra egy részletesebb blogbejegyzést.

Elméleti áttekintés: 2-3 dia – 2 perc

5. Kutatás módszertana

Sok szakdolgozó elfelejt beszélni a kutatás módszertanáról, hiszen úgy van vele, hogy a szakdolgozatban leírta az ezzel kapcsolatos részleteket. Szeretnélek emlékeztetni, hogy a bizottság tagjai közül viszont csak egy résztvevő olvasta a szakdolgozatot, hiszen az opponens vagy a konzulens vesz csak részt a védéseden, így minden fontos részletet be kell mutatni a bizottság számára. Felmerül a kérdés, hogy akkor miről beszélj és milyen terjedelemben?

Egyrészt készíts egy diát, amin ismerteted újra a kutatási kérdést és a kapcsolódó hipotéziseket. Ez esetben tipikus hiba, hogy a szakdolgozó felolvassa a hipotéziseket. Amennyiben a kutatásodban nem voltak hipotézisek, hanem például kvalitatív kutatás során felvetéseket fogalmaztál meg, vagy valamilyen kísérlet, megfigyelés volt a kutatás módszere, akkor azt ismertesd részletesen.

2-3 hipotézis esetén ez még nem probléma, de többször találkoztam már olyan szakdolgozattal, ahol 8-9 hipotézist fogalmazott meg a szakdolgozó.

A hipotézisek mellett készítsd egy diát arról, hogy miként történt az adatfelvétel, ez esetben készíthetsz egy ábrát, amin látszik a kérdőívfejlesztés, a terjesztés – például milyen csatornákon tetted elérhetővé a kérdőívet –, mikor zártad le az adatfelvételt, az adattisztítás folyamata és elemzés.

Ezt követően pedig készíts egy diát arra vonatkozóan, hogy milyen a mintád összetétele. Itt a demográfiai jellemzőket kell bemutatnod, például milyen a nemek aránya, a válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége, lakóhely típusa és életkora. Figyelj arra, hogy ezek NE a kutatási eredményekhez kerüljenek, mert alapvetően ezek nem kutatási eredmények, hanem a minta jellemzői, amelyek segítenek más megvilágításba helyezni az eredményeket.

A kutatás módszertana ismertetésével kapcsolatban a későbbiekben készítek számodra egy részletesebb blogbejegyzést.

Kutatás módszertana: 3 dia – 1 perc

6. Kutatási eredmények

A kutatási eredmények ismertetése a legfontosabb része az előadásnak, így erre érdemes több időt szentelni. Vedd figyelembe, hogy valószínűleg nem fogod tudni bemutatni a teljes elemzést, így törekedj arra, hogy a legfontosabb eredményeket vezesd le és mutasd be úgy, hogy a bizottság tagjai közül többen nem is olvasták a szakdolgozatot. Vagyis az előadásod önmagában állja meg a helyét a szakdolgozat olvasása nélkül is.

Azt javaslom, hogy ha készítettél hipotéziseket, akkor készíts minden egyes hipotézisnek külön-külön diát.

A dián jelenjen meg a hipotézis, a kapcsolódó grafikonok / táblázatok, amelyeket szóban elemzel. Mivel ez egy érdemi része az előadásnak, így ezzel kapcsolatban később készítek egy részletesebb blogbejegyzést.

Kutatási eredmények: 4-6 dia – 4 perc

7. Összegzés

A kutatási eredmények ismertetését követően kell egy összegzést készítened, ami az utolsó érdemi része az előadásodnak. Javaslom, hogy itt két diát készíts. Egyrészt, ha voltak a szakdolgozatban hipotézisek, akkor készülj egy olyan diával, amin újra megjelennek a hipotézisek egy táblázatban feltüntetve. A táblázat az utolsó oszlopában jelölöd, hogy mely hipotéziseket fogadtad el és vetetted el. Ezzel a diával nem kell sokat foglalkozni, itt a cél, hogy összesítsd a hipotéziseket, látszódjon, hogy milyen arányban fogadtad el azokat. Maximum 10-15 másodpercet szánj a hipotézisek összefoglalására.

A második dián pedig a kutatás főbb megállapításait kell bemutatnod.

A szakdolgozóimnak azt szoktam javasolni, hogy az összegzést három szempontból közelítsék meg. Ennek megfelelően három részre is oszthatod a diát és a következtetéseket eszerint rendszerezheted.

Először beszélj a szakdolgozat eredményeinek tudományos oldaláról, majd pedig a gyakorlati következtetéseket mutasd be. Például mit kellene változtatnia egy olyan vállalkozásnak a szakdolgozat eredményei alapján, amelyik ezen a területen tevékenykedik. Végezetül pedig említs 2-3 olyan korlátot, ami hatással volt a szakdolgozatban bemutatott kutatás eredményeire. Nem probléma, ha a szakdolgozat hiányosságairól beszélsz. Sőt, inkább Te hívd fel a figyelmet ezekre – ez magas hozzáértést sugall –, mintsem a bizottság tagjai mutassanak rá ezekre a pontokra.

Összegzés: 2 dia – 1 perc (ebből a hipotézisek összefoglalására maximum 10-15 másodpercet szánj)

8. Feldolgozott szakirodalom

Viszonylag kevés szakdolgozó tüneti fel az előadás végén a feldolgozott szakirodalom körét. Ismertetni itt sem kell, viszont jól mutat, ha az előadás végén néhány másodpercre feltűnik a feldolgozott szakirodalom köre. Ha ilyet teszel be a szakdolgozatba, akkor mindenképpen helyezz el néhány hivatkozást az elméleti áttekintést bemutató diákon. Ezzel jól felkészültnek és olvasottnak tűnsz majd a bizottság előtt.

Feldolgozott szakirodalom: 1 dia – pár másodperc

9. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Végezetül pedig köszönd meg a bizottság számára a figyelmet, esetleg utalj arra, hogy várod a kapcsolódó kérdéseket!

 

Remélem, hogy ez a blogbejegyzés segített jobban megérteni, hogyan érdemes felépíteni a védés prezentációt. Rengeteg gyakori hiba van, amelyekre nem tudtam most felhívni a figyelmet, de az első lépés mindig a struktúra kialakítása, ami rengeteg időt vesz el a prezentáció készítése során – különösen akkor, ha nem tudsz érdemben egyeztetni a konzulenseddel.

Természetesen a fenti javaslatok NEM jelentik azt, hogy ha nem követed azokat és valami egyedit találsz ki, akkor nem lesz jó az előadásod.

Sokkal inkább azt szerettem volna bemutatni, hogy ez az általános felépítés, amit ha használsz, akkor nagy valószínűséggel nem tudod elrontani az előadás felépítését.

A blogbejegyzésben elsősorban a struktúrával kapcsolatban adtam tanácsot, viszont néhány részre nem tudtam részletesen kitérni, mint például elméleti áttekintés, kutatás módszertana vagy pedig a kutatási eredmények ismertetése. Ezekkel kapcsolatban – ahogy a bejegyzésben is utaltam rá – fogok készíteni külön-külön blogbejegyzést, ahol további tanácsokkal próbállak segíteni az előadás készítése során.

Read More
Pokémon GO kutatás

Valóban megfertőzi a fiatalokat a Pokémon GO?

A „Kutatók Éjszakája” keretében mértük meg a Pokémon GO sikerének titkát! A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának fiatal oktatójaként találgatások helyett tudományos eszközökkel vizsgáltam meg a “pokéharcosok” és az ellentábor véleményét.

Habár az utóbbi időben viszonylag keveset hallani a Pokémon GO-ról, 2016 nyarán napi szinten találkoztunk valamilyen módon a mobilos alkalmazással. Az játék sikere példátlannak mondható, ami miatt számos beszélgetős műsor és portál is külön foglalkozott a témával.

Az alkalmazás sikere üzleti szempontból is jelentős, hiszen az Appinstitute által készített statisztikák szerint a játék közel 23 millió aktív felhasználóval rendelkezett (iOS platformokon), közel 7-8 millió forintnak megfelelő bevételt generált percenként, valamint a felhasználók átlagosan több időt töltöttek a játékkal (33,5 perc/nap), mint a Facebook felhasználók a közösségi oldalon (22,8 perc/nap).

A Google Trends adatai szerint a Pokémon GO kifejezésre júliusban többen kerestek az Egyesült Államokban, mint a javában futó amerikai elnökválasztás jelöltjeire együttvéve, Hillary Clintonra és Donald Trumpra.

A kutatás célkitűzése

A Kutatók éjszakáján arra vállalkoztam, hogy egy interaktív „mini” kutatás során megvizsgáljam a Pokémon GO-val kapcsolatos véleményeket és a játék használatát befolyásoló tényezőket.

A kutatás központi kérdése az volt, hogy vajon milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy valaki pokéharcossá válik-e vagy sem?

Ez esetben számos kérdés merülhet fel, így többek között érdemes lehet vizsgálni a társas környezet (például barátok) befolyását, a Pokémon rajzfilm szerepét, vagy általában az elektronikus játékokkal kapcsolatos szokásokat. A program célkitűzése kettős volt, egyrészt felhívni a figyelmet a társadalomtudományok szerepére – mivel a kutatói életpályát a társadalom többsége elsősorban a természettudományokkal azonosítja –, másrészt a jelenlévők számára betekintést engedni egy kérdőíves felmérés elvégzésébe, majd a vizsgálat alanyait bevonni az eredmények kiértékelésébe. E tekintetben a résztvevők egyszerre voltak a képzeletbeli „társadalomtudományi” mikroszkóp egyik és másik végén is.

Habár a programon közel 80 érdeklődő vett részt, az infrastrukturális korlátok miatt csak 58 résztvevő számára tudtunk számítógépet biztosítani a kérdőív kitöltéséhez. A felmérésben végül mindkét nem közel fele-fele arányban képviseltette magát (28 nő és 30 férfi), közel 80%-uk 14-18 év közötti fiatal volt. Fontos információ továbbá, hogy 45%-uk még soha nem játszott a Pokémon GO játékkal, 35%-uk csak egyszer próbálta ki, míg 20%-ra tehető azok aránya, akik valamilyen rendszerességgel szoktak játszani a mobilos alkalmazással.

A kutatás eredményei

A felmérés egyik kérdése volt, hogy vajon mennyire játszanak szerepet a barátok, ismerősök abban, hogy valaki használja-e az alkalmazást? Sokan tekintenek a Pokémon Go-ra, mint valamilyen őrület, ami „megbabonázza” a fiatalokat, elsősorban a társaikon keresztül. Ugyanakkor úgy tűnik az eredményekből, hogy a társas környezet hatása nem jelentős, a megkérdezettek baráti körében viszonylag kevesen játszanak a játékkal és nem jellemző, hogy az ismerősök is jó játéknak tartanák a Pokémon GO-t, vagy egyáltalán használnák az alkalmazást. Ugyanakkor ez az eredmény nem zárja ki, hogy egy kizárólag Pokémon GO-t játszó közösségben ne jutnánk más eredményre.

Kíváncsi voltam arra is, hogy a Pokémon rajzfilm vajon játszik-e bármilyen szerepet a játék használatában. Azt feltételezhetjük, hogy akik már fiatalon is a rajzfilm „szerelmeseivé” váltak, azok könnyebben lesznek a játék felhasználói napjainkban.

Ennek ellenére az eredmények arra utalnak, hogy nincs összefüggés a játékhasználat és a rajzfilmmel kapcsolatos vélemény között, sőt, a játékosok körében többen is vannak, akik egyáltalán nem látták a rajzfilmet, valamint akik számára a rajzfilm kevésbé tetszett.

A előzőek alapján felmerül a kérdés, hogy akkor milyen személyes tényezők játszhatnak szerepet, ha sem a rajzfilm, sem pedig a társas környezet nincs hatással a Pokémon GO használatára.

A játékhoz alapvetően internetkapcsolatra van szükség, valamint olyan operációs rendszerre és hardver teljesítményre, amely lehetővé teszi a játék futtatását. Hazánkban ezen szempontok valamelyest hátráltathatják a játék elterjedését, hiszen csak kevesen rendelkeztek nagy teljesítményű mobiltelefonokkal, valamint a nagy adatforgalommal rendelkező mobilinternet-előfizetés sem volt különösen elterjedt 2016-ban a hazai fiatalok körében. Ezt a feltételezést az eredmények is alátámasztották, vagyis a nagyobb teljesítményű telefonokkal és mobilinternet adatforgalommal rendelkezők könnyebben váltak játékosokká, mint akik ezen termékeket és szolgáltatásokat nem engedhetik meg maguknak.

A kutatás arra is rávilágított, hogy kiemelt szerepet játszik a Pokémon GO esetén játékokkal kapcsolatos szokások. Akik például amúgy is rendszeresen szoktak számítógépes játékokkal játszani, azok nagyobb valószínűséggel fogják kipróbálni a Pokémon GO játékot és maradnak aktív felhasználók. Ezzel szemben – a kutatás egyik meglepetése –, hogy a mobiltelefonon való játékhasználat (például akik gyakran játszanak a telefonjukon) nem meghatározó a Pokémon Go szempontjából.

Következtetések

Az eredmények alapján összességében elmondható, hogy a „telefonos őrületként” titulált mobilalkalmazás korántsem jelentett „valós veszélyt” a társadalomra.

Leginkább azok játszanak (vagy játszottak) a játékkal, akik amúgy is aktívak a számítógépes játékok világában. Őket gyakran hívjuk „gamereknek” is, akik általában kipróbálják a legújabb számítógépes játékokat és ez az elfoglaltság a napi rutinjukká vált. El kell ismerni azt is, hogy jelentős volt azok aránya (35%), akik csak kipróbálták a Pokémon GO-t, de végül nem váltak aktív felhasználókká.

Ez természetesnek mondható egy olyan alkalmazás esetén, amely egyrészt ingyenesen letölthető, másrészt pedig ekkora médianyilvánosságot kap. Emiatt sokan akarták kipróbálni, viszont csak kevesen folytatták a játékot. Kutatóként szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a „mini” kutatás összefüggései nyilvánvalóan nem általánosíthatók, hiszen csak a Kutatók éjszakája programon résztvevők véleményét és szokásait tükrözik. Ugyanakkor fontos további kérdéseket vetnek fel általánosságban, valamint a Pokémon GO játékot aktívan használó közösséggel kapcsolatban, amelyeket tovább lehetne vizsgálni.

Read More

Virsliparti egy kis ketchup-pal fűszerezve – vaktesztet készítettünk a Kutatók Éjszakáján

A vakteszt talán a marketing szakma egyik legizgalmasabb kísérleti módszere. Legelterjedtebb alkalmazási területe a kólatesztek, de számtalan egyéb termékkel is elvégezhető a vizsgálat. Jelen kutatásunk középpontjába ezúttal a virsliket és a ketchupokat állítottuk, hogy megtudjuk, valóban a drágább termékek ízlenek leginkább a fogyasztóknak, vagy csak saját előfeltételezéseink viccelnek meg bennünket? Az alábbiakban bemutatott kutatás és blogbejegyzés két demonstrátorom, Újvári Aliz és Sikó Beáta keze munkáját dicséri.

Kiket kértünk fel?

Talán jobb alkalmat talán nem is kívánhattunk volna egy ilyen kísérlet elvégzéséhez, mint a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán megrendezett Kutatók Éjszakája. Az este folyamán 50-en (25 nő és 25 férfi) tette próbára érzékeit mindenféle korosztályból. Nem volt elég azonban csak kóstolni, a virslik esetén az íz mellett az illatot és a termék állagát is értékelniük kellett a résztvevőknek, míg a ketchupoknál az illat helyett a színre kellett fókuszálni. Minden esetben 5 fokú Likert-skála volt a mérce.

A nagy leleplezés: miket kóstoltak valójában?

A teszt során 3 virsli és ugyanennyi ketchup márka termékeit vizsgáltuk meg. Mindkét esetben három eltérő árkategóriából válogattunk, így került górcső alá a prémium minőséget feltételező Pick virsli (A), az olcsóbb kategóriát képviselő Hyza virsli (B) illetve a kereskedelmi márkás Spar frankfurti (C).

A legmagasabb árkategóriában a ketchupok esetén a Felix márka jelent meg (B), őt követte a kereskedelmi márkás Tesco ketchup (C), majd az olcsóbb Kőrös termék zárta a sort (A).

De vajon megérezték a tesztelők a különbséget?

Induljunk csak ki saját magunkból. A legtöbbünk – ahogy a kutatásban részt vevők is állították – a kedvencüket bármikor felismerik, és különbséget tudnak tenni az eltérő árú termékek között. Habár többen felfedezni véltél kedvenc márkájukat, az esetek többségében olyan terméket említettek, amelyek nem vettek részt a kutatásban. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy mennyire vagyunk képesek emlékezni olyan ízekre is, amelyeket gyakran fogyasztunk.

A virslik esetén nagyjából igazolódott is ez a tendencia. Az összes értékelési szempontot figyelembe véve a prémium Pick virsli 3,81-es átlagot ért el a maximális 5-ből. Viszont meglepő módon a sorban szorosan követte őt 3,52-es pontszámával a Hyza terméke, amely vizsgálatunkban a kedvezőbb árkategóriát képviselte. A dobogó utolsó fokára a Spar virsli került a maga 2,96-os eredményével. Saját márkás termékként általában jobb minőséget feltételezünk, ám ebben az esetben nem sikerült a kiválóságát bizonyítanunk a felmérésben résztvevők körében.

Virslik értékelése - vakteszt

 

A ketchup-oknál is ez a tendencia rajzolódott ki?

Ebben a kategóriában is a legfinomabbra értékelt a prémium kategóriás termék (Felix) lett 3,89-es értékeléssel, azonban a ketchup-oknál valamivel árnyaltabb volt a kóstolók véleménye a virslikhez képest, hiszen azokkal ellentétben itt egészen hasonló értékek születtek.

A kereskedelmi márkás termék (Tesco) kapta a második helyezést, 3,82-es átlagértékkel, nem sokkal lemaradva a dobogó első fokáról, így elmondható, hogy a tesztben résztvevő alanyok gyakorlatilag ugyanolyan jónak találták a két terméket.

Ellentétben a virslikkel, ahol kedvezőbb árkategóriájú kereskedelmi márkás termék szépen szerepelt, a ketchup-oknál valamivel kritikusabbak voltak a kóstolók. Ez esetben a kereskedelmi márkás termék csak 3,68-as értékelést kapott (Kőrös). Mind színben, mind állagban és ízben ezt a terméket kevésbé értékelték jónak a résztvevők. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ennél a termékkategóriánál a prémium, kereskedelmi márkás és kedvezőbb árfekvésű termék esetén is csak alacsony különbséget éreztek a felmérés alanyai.

Ketchup-ok értékelése

 

Eredmények

Mindent összevetve, a vakteszt eredményei alapján úgy tűnik, hogy a prémium kategóriás termékek vitték el az arany érmet. Azt azonban fontos kiemelni, hogy míg a virslik esetében a tesztben résztvevők határozott véleménnyel értékelték a különböző szempontokat, a ketchup-oknál nem éreztek olyan nagy különbséget.

A vakteszt érdekessége, hogy a résztvevők kevésbé képesek megkülönböztetni az egyes termékeket a márkajelzés és a csomagolás hiányában. Ezt alátámasztja, hogy a felmérés során számos tesztelő megkísérelte kitalálni, melyik márka termékét kóstolja éppen és bár közismert, bármely nagyobb áruházban kapható termékek vettek részt a felmérésben, a próbálkozások jelentős része eredménytelen volt – erről azonban nem lehetett a folyamat alatt tájékoztatni az íz-teszt résztvevőit.

Azonban lényeges kiemelni, hogy az eredmények nem befolyásoló célzatúak, vagyis nem szeretnénk senkit sem arra biztatni, hogy ezt követően csakis a prémium kategóriás termékeket válassza, hiszen a kutatás kimenetele csak a vizsgálatba bevont termékek és alanyok körében érvényesek.

 

Sikó Beáta, demonstrátor (SZTE-GTK, Üzleti Tudományi Intézete)

Újvári Aliz, demonstrátor (SZTE-GTK, Üzleti Tudományi Intézete)

Huszár Sándor, témavezető (SZTE-GTK, Üzleti Tudományok Intézete)

Read More