A vakteszt talán a marketing szakma egyik legizgalmasabb kísérleti módszere. Legelterjedtebb alkalmazási területe a kólatesztek, de számtalan egyéb termékkel is elvégezhető a vizsgálat. Jelen kutatásunk középpontjába ezúttal a virsliket és a ketchupokat állítottuk, hogy megtudjuk, valóban a drágább termékek ízlenek leginkább a fogyasztóknak, vagy csak saját előfeltételezéseink viccelnek meg bennünket? Az alábbiakban bemutatott kutatás és blogbejegyzés két demonstrátorom, Újvári Aliz és Sikó Beáta keze munkáját dicséri.
Kiket kértünk fel?
Talán jobb alkalmat talán nem is kívánhattunk volna egy ilyen kísérlet elvégzéséhez, mint a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán megrendezett Kutatók Éjszakája. Az este folyamán 50-en (25 nő és 25 férfi) tette próbára érzékeit mindenféle korosztályból. Nem volt elég azonban csak kóstolni, a virslik esetén az íz mellett az illatot és a termék állagát is értékelniük kellett a résztvevőknek, míg a ketchupoknál az illat helyett a színre kellett fókuszálni. Minden esetben 5 fokú Likert-skála volt a mérce.
A nagy leleplezés: miket kóstoltak valójában?
A teszt során 3 virsli és ugyanennyi ketchup márka termékeit vizsgáltuk meg. Mindkét esetben három eltérő árkategóriából válogattunk, így került górcső alá a prémium minőséget feltételező Pick virsli (A), az olcsóbb kategóriát képviselő Hyza virsli (B) illetve a kereskedelmi márkás Spar frankfurti (C).
A legmagasabb árkategóriában a ketchupok esetén a Felix márka jelent meg (B), őt követte a kereskedelmi márkás Tesco ketchup (C), majd az olcsóbb Kőrös termék zárta a sort (A).
De vajon megérezték a tesztelők a különbséget?
Induljunk csak ki saját magunkból. A legtöbbünk – ahogy a kutatásban részt vevők is állították – a kedvencüket bármikor felismerik, és különbséget tudnak tenni az eltérő árú termékek között. Habár többen felfedezni véltél kedvenc márkájukat, az esetek többségében olyan terméket említettek, amelyek nem vettek részt a kutatásban. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy mennyire vagyunk képesek emlékezni olyan ízekre is, amelyeket gyakran fogyasztunk.
A virslik esetén nagyjából igazolódott is ez a tendencia. Az összes értékelési szempontot figyelembe véve a prémium Pick virsli 3,81-es átlagot ért el a maximális 5-ből. Viszont meglepő módon a sorban szorosan követte őt 3,52-es pontszámával a Hyza terméke, amely vizsgálatunkban a kedvezőbb árkategóriát képviselte. A dobogó utolsó fokára a Spar virsli került a maga 2,96-os eredményével. Saját márkás termékként általában jobb minőséget feltételezünk, ám ebben az esetben nem sikerült a kiválóságát bizonyítanunk a felmérésben résztvevők körében.
A ketchup-oknál is ez a tendencia rajzolódott ki?
Ebben a kategóriában is a legfinomabbra értékelt a prémium kategóriás termék (Felix) lett 3,89-es értékeléssel, azonban a ketchup-oknál valamivel árnyaltabb volt a kóstolók véleménye a virslikhez képest, hiszen azokkal ellentétben itt egészen hasonló értékek születtek.
A kereskedelmi márkás termék (Tesco) kapta a második helyezést, 3,82-es átlagértékkel, nem sokkal lemaradva a dobogó első fokáról, így elmondható, hogy a tesztben résztvevő alanyok gyakorlatilag ugyanolyan jónak találták a két terméket.
Ellentétben a virslikkel, ahol kedvezőbb árkategóriájú kereskedelmi márkás termék szépen szerepelt, a ketchup-oknál valamivel kritikusabbak voltak a kóstolók. Ez esetben a kereskedelmi márkás termék csak 3,68-as értékelést kapott (Kőrös). Mind színben, mind állagban és ízben ezt a terméket kevésbé értékelték jónak a résztvevők. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ennél a termékkategóriánál a prémium, kereskedelmi márkás és kedvezőbb árfekvésű termék esetén is csak alacsony különbséget éreztek a felmérés alanyai.
Eredmények
Mindent összevetve, a vakteszt eredményei alapján úgy tűnik, hogy a prémium kategóriás termékek vitték el az arany érmet. Azt azonban fontos kiemelni, hogy míg a virslik esetében a tesztben résztvevők határozott véleménnyel értékelték a különböző szempontokat, a ketchup-oknál nem éreztek olyan nagy különbséget.
A vakteszt érdekessége, hogy a résztvevők kevésbé képesek megkülönböztetni az egyes termékeket a márkajelzés és a csomagolás hiányában. Ezt alátámasztja, hogy a felmérés során számos tesztelő megkísérelte kitalálni, melyik márka termékét kóstolja éppen és bár közismert, bármely nagyobb áruházban kapható termékek vettek részt a felmérésben, a próbálkozások jelentős része eredménytelen volt – erről azonban nem lehetett a folyamat alatt tájékoztatni az íz-teszt résztvevőit.
Azonban lényeges kiemelni, hogy az eredmények nem befolyásoló célzatúak, vagyis nem szeretnénk senkit sem arra biztatni, hogy ezt követően csakis a prémium kategóriás termékeket válassza, hiszen a kutatás kimenetele csak a vizsgálatba bevont termékek és alanyok körében érvényesek.
Sikó Beáta, demonstrátor (SZTE-GTK, Üzleti Tudományi Intézete)
Újvári Aliz, demonstrátor (SZTE-GTK, Üzleti Tudományi Intézete)
Huszár Sándor, témavezető (SZTE-GTK, Üzleti Tudományok Intézete)
